- Nem zavarja, hogy a Dreamcomot alapító két cég közül egyiknek sincs gyakorlati tapasztalata a mobilpiacon?

- Tény, hogy a két társaság közül egyik sem üzemeltetett mobilszolgáltatást, de tapasztalatban azért nincs hiány. Az Externet sikeres a vezetékes széles sávú internet piacán, a Telekom4 pedig sosem titkolta, hogy projektcég, hiszen eredetileg virtuális, MVNO (saját hálózatot nem építő, hanem azt mástól bérlő - A szerk.) mobilszolgáltatóként kívánt megjelenni a piacon. Most, hogy kiírták a tendert a negyedik szolgáltató megjelenésére, logikus lépés volt, hogy indulnak a frekvenciákért. Hálózatot építeni csak pénzkérdés: a siker kulcsa ebben a piaci helyzetben az innovatív és ügyes marketing. Én ezért feleltem előző munkahelyemen, a France Telecomnál, igaz, a vállalati üzletágban.

- Melyik csomagra pályáznak? A főleg internetszolgáltatásra való 450 Mhz-re vagy a hagyományos összetételű, hang- és adatátvitelt is lehetővé tévő frekvenciákra?

- A közös cég hátterét nézve mindkét verzió logikusnak tűnik, de erről e pillanatban nem kívánok többet mondani.

- Magyarországon száz emberre jelenleg 112 mobiltelefon jut. Nem tartja kockázatosnak a megjelenést egy telített piacon?

- Vannak még piaci rések, ahová betörhet az új szereplő, s a nemzetközi piackutatások szerint Magyarországon továbbra is nő majd a mobilok száma. 5-10 éves távlatban tízszázalékos piaci részesedést érhetünk el.

- Ez egymillió ügyfelet jelent, de a becslések szerint 100 millió euróba kerül a hálózat kiépítése, ha tartani akarják a megkövetelt 30 százalékos lefedettséget. Európában sok virtuális szolgáltató elbukott, pedig nekik még költeniük sem kellett hálózatra.

- A virtuálisok hatvan százaléka sikeres, ami annak fényében jó arány, hogy gyakorlatilag bárki indíthat ilyen szolgáltatást. Igaz, szigorú követelménynek érzem a lefedettségre vonatkozó szabályt, elvégre amikor a Pannon 3G licencet nyert, nekik semmit nem kellett vállalniuk a lefedettség terén. (Többet is fizettek a frekvenciáért versenytársaiknál - A szerk.) Szerintünk nincs szükség országos hálózat kiépítésére, másra kell fordítani az erőinket. Az ügyfeleket persze mindenhol ki kell szolgálni, de ez ügyben együtt is működhetünk a már jelen levő cégekkel.

- Elég lehet-e egymillió ügyfél egy nulláról induló versenyzőnek? A viszonteladói hálózat kiépítése sokba kerül. Önök teret engednének a hálózatukon egy virtuális szolgáltatónak?

- Az új szereplőnek alacsonyan kell tartania a költségeit, és többféle szolgáltatást egyesítő csomagokat kell nyújtania. Terveink ismertetése még korai, de az MVNO-k megjelenése a hazai piacon mindkét félnek előnyös. A Virgin például sikeres virtuális szolgáltató lett Nagy-Britanniában, Lengyelországban külön szolgáltatást hoztak létre a fiataloknak, de van európai példa arra is, hogy a postai cég nyújt ilyen szolgáltatást. A magyar piacnak van még hová fejlődnie, a régióban Romániában, Csehországban és itt nincsenek virtuális szolgáltatók.

- A kiírás milyen új üzleti modellekre ad lehetőséget?

- A legfontosabb a ma még kevéssé ismert MVNE modell, amikor egy cég kiépít egy mobilhálózatot, de nincs közvetlen kapcsolatban ügyfelekkel, hanem a rendszerét több virtuális szolgáltatónak adja bérbe. Ő felel a működtetésért. Vagyis tiszta profilú társaság, amely alacsonyan tarthatja a költségeit. Nemkülönben a tőle bérlő MVNO is, amelynek viszont csak az értékesítés és a számlázás a feladata, s ha már egyébként is fenntartanak egy ilyen hálózatot, akkor kis befektetéssel komoly profitot érhetnek el.

Francis Kretz: Tíz év alatt a piac 10 százalékát akarják