Hintázik a forint
- Ne legyenek illúzióink, nyugodt pénzpiacokról még sokáig nem beszélhetünk: a Magyarországnak szánt óriás készenléti hitelkeret ezen vajmi keveset változtat. A megnyitott források arra viszont feltéltetlül alkalmasak, hogy a befektetők kevésbé ítéljék sérülékenynek az országot - mondta a Népszabadságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Ami a forintpiacot illeti, biztosra vehető, hogy megmaradnak a napon belül olykor tíz forintot is elérő vagy meghaladó árfolyamingadozások. A kötések centruma azonban szép lassan ereszkedik majd, így az év végéig kis lépésekkel erősödik a forint. Ahhoz kétség sem fér, hogy a szerdán tapasztalt, hihetetlen forinterősödés nem tükrözte a valóságot. Az túlzás volt - jelentette ki Török Zoltán, aki szerint azért a 275-280 forintos szint sem jön már vissza. - A tőkepiacokat alapvetően a félelem és a kapzsiság uralja. Ha világossá válik, hogy a valóságos adatok jobbak annál, mint amit a kereskedésekben regisztrált számok tükröznek, tartósan visszatérhetnek a befektetők. S ami legalább ilyen fontos: emelkedhet a kockázatvállalási hajlandóság, ami a feltörekvő piacok esetében az utóbbi hetekben szinte a nullára zuhant - tette hozzá.
Molnár István, a Takarékbank elemzője szintén túlzásnak tartja a szerdai 252-es szintet. Ebben minden benne volt: az óriás csomag, a BUX döbbenetes erősödése, az állampapírpiacokon tapasztalható forgalomnövekedés és az ezzel ellentétes hozamcsökkenés. A csütörtökön kialakult 260-265-ös forint/euró árfolyam jobban tükrözi a valós helyzetet. Ráadásul egy-egy kötéssel még most elrántották a forintot a 270 felé, amivel alighanem a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kívánják jelezni a befektetési alapok: nehogy az alapkamat csökkentésén gondolkozzon. Mindent összevetve az elemző is úgy véli, év végéig marad a nagy ingadozásokat produkáló kereskedés, ám azért az üzletek középszintje, ha kis lépésekkel is, de sülylyedni fog. Persze ehhez arra is szükség van, hogy a nemzetközi piacokon ne üsse fel a fejét újabb sokkoló hír.
Az alapkamat-emelésre visszatérve kifejtette, éppen az említett figyelmeztető, 270-es felé kacsingató jegyzések miatt az MNB valóban nagyon óvatos marad. Jövőre viszont már más lesz a helyzet. Ha a recessziós félelmek miatt az olaj ára a jelenlegi szint közelében marad, számottevően csökkenhet az inflációs nyomás. Ez pedig egy nagy alapkamat-csökkentésre is alapot adhat.
Molnár István szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdai döntéséből - miszerint év végéig felfüggeszti az államkötvények kibocsátását - is sokat le lehet szűrni. Ez arra utal, hogy az ÁKK és az MNB is azzal számol: a mostani, elképesztően magas hozamszintek belátható időn belül lejjebb mennek. Szerdán a bejelentés után ennek már voltak jelei. Az egyéves papírokra az utóbbi napokban jellemző 13-14 százalékos kamatok helyett már 12,5-13 százalékon lehetett üzletet kötni. Vagyis átlagban csaknem 100 bázispontot csökkentek a hozamok.
Hasonlóan kedvező fejlemény, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb ajánlatok között már csak 0,3-0,5 százalék volt a különbség. A fejlemények tükrében ez a folyamat vélhetően év végéig folytatódik, és a forgalom is erősödik. Erre utal a csütörtöki 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukció. Az átlaghozam a legutóbbi meghirdetéskor kialakulthoz képest ugyan 12,68 százalékra emelkedett, de már kisebb az összevethetőnek tekinthető, hasonló paraméterű államkötvény 13 százalék körüli szintjével. Molnár István szerint mindenképpen örömteli az érdeklődés nagysága. A 40 milliárd forint értékben meghirdetett kincstárjegyre 97,28 milliárdnyi ajánlat érkezett. Török Zoltán szerint a hektikus kereskedés ezen a piacon sem múlik el, bár a hozamszintek év végéig elindulhatnak lefelé.
A Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát is a hektikus kereskedés jellemzi. Az elmúlt két napban hatalmas volt a növekedés, de még így is csak a korábbi veszteségek egy részét szedte vissza a BUX. Elemzők arra számítanak, hogy ha nem lesznek újabb nemzetközi hullámverések, akkor az OTP négyezer forint környékén áll majd év végén, míg a Mol eléri a 13 ezer forintos szintet.
