- Terítettük a lapokat, és most volt nálunk néhány adu - kommentálták elemzők azt a tegnap délután, a Pénzügyminisztériumban tett bejelentést, hogy Magyarország egy összehangolt finanszírozási csomagról állapodott meg az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Világbank képviselőivel. A megegyezés 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretről szól. Ebből az IMF 12,5 milliárd, az Európai Unió 6,5 milliárd eurót, míg a Világbank 1 milliárd eurót vállalt. A megállapodás megszületett, ám az aláíráshoz még szükség van néhány technikai lépésre, néhány testületnek még rá kell bólintania a megegyezésre. A kölcsönhöz jutás lehetősége a hosszú, október 9-én indult tárgyalási folyamat eredménye. A megállapodás részleteit ismertető tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt hangsúlyozta, hogy a készenléti hitelkeretnek nagyon komoly szerepe van a Magyarországgal szembeni megingott nemzetközi gazdasági bizalom helyreállításában. Kifejtette, hogy az aláírás után a kölcsön lehívásáról, illetve annak nagyságáról a kormány és a jegybank közösen dönt. Kérdésre válaszolva elmondta, a hitelkeretnek lesz olyan része, amely elérhetővé válik a magyar bakrendszer számára. A beérkező források - ha szükség lesz rá - a jegybank számláján jelennek meg, és az ország devizatartalékait növelik. A 20 milliárd euró meghaladja az ország jelenlegi, 17 milliárd eurós devizatartalékait, s például kétszerese a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állománynak.

A pénzügyi mankó nincs ingyen. A rendelkezésre állási díj évi 0,25 százalék, a hitelből 2010 márciusáig lehet forrásokhoz jutni, míg a kamatköltség fix, 5-6 százalék, és 3-5 év alatt kell törleszteni. (A készenléti hitelkeret lényegében annyit tesz, hogy ha nincs szükség a forrásokra, akkor nem hívják azokat le, vagyis nem feltétlenül kerül a 20 milliárdos kölcsönkeret egésze vagy csak egy része az MNB számlájára.)

A pénzügyi csomag kapcsán Elena Flores, az Európai Bizottság igazgatója megjegyezte: nem csak Magyarország van nehéz helyzetben. Az unió mindenképpen fontosnak tartja a tagországok erősítését, s a forrásról is azért döntöttek, mert ezzel is szeretnék felgyorsítani az ország fiskális, gazdasági egyensúlyának a helyreállítását. A kölcsön biztosítását a magyar kormány határozott kötelezettségvállalása alapozza meg, amelynek értelmében az aktuális konvergenciaprogram keretében a csomag céljait támogató gazdaságpolitikai programot valósítanak meg. Kifejtette: három alapvető ponthoz igazodni kell: a kiadások szigorú ellenőrzéséhez, a fiskális, valamint a strukturális reformok folytatásához. Anne-Marie Gulde, az IMF főtanácsadója szerint a kormány az elmúlt napokban a helyzet kezelése érdekében megfelelő lépéseket tett. Kijelentette: Magyarország azért kapott az első körben ilyen kölcsönlehetőséget, mert a krízis hatásai különösen súlyosan érintették az országot. Megnövekedett a külső és a belső adósság, a globális problémák hatására a külső és a belső - s különösen az előbbi - forráshoz jutás nehézkessé vált. Ugyanakkor - hangsúlyozta a főtanácsadó - azért ilyen jelentős, a piaci szereplők által vártnál jóval nagyobb a keret, mert ez a "méret" bizalmat ébreszt, és meggyőző. Hozzátette: elképzelhető, hogy nem is kell az egészet lehívni, lehet, hogy elegendő lesz annak csak egy része. A Népszabadság kérdésére Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Keller László pénzügyi államtitkár is úgy nyilatkozott: elképzelhetőnek tartják azt a helyzetet, hogy a pénzügyi csomagból egyáltalán nem kell lehívni semmit. Ehhez persze gyorsan rendeződni kellene a forint- és az államkötvénypiacnak.

Kedvező jelek mutatkoztak, de tartós trendfordulóról korai lenne beszélni. A forint/euró jegyzése szinte egész nap a 260-as szint alatt mozgott. A hivatalos bejelentés után pedig az üzletek a 256 forintos szinten szóródtak, ami, figyelembe véve az alig egy hete regisztrált 286 forint fölötti kötéseket is, hatalmas fordulatot jelent, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) pedig még erre is megpróbált rátenni egy lapáttal. Az állampapírpiacon kialakult "egyensúlytalanság" helyrebillentése érdekében az idei évre törölte az összes államkötvény-aukciót. A diszkont kincstárjegyek felkínált mennyiségét az aktuális pénzpiaci viszonyokhoz igazítják. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy a szükséges forrásokat máshonnan pótolják. - Erős túlkínálat volt, ezt csökkenteni akartuk, mert az eddigi intézkedések, úgy tűnik, nem voltak elegendőek - mondta. Egyértelműen a piaci egyensúly helyreállítása volt a cél. Felvetésünkre, miszerint motiválhatta-e a döntést az, hogy a most bejelentett csomag, bár devizában van, jóval kedvezőbb kamatfeltételek mellett tesz lehetővé forráshoz jutást, így olcsóbb, mint az állampapírpiacon kialakult hozamok, a vezérigazgató-helyettes egyértelmű nemmel válaszolt.

Tapaszti Attila, a Takarékbank állampapír-piaci üzletkötője úgy tájékoztatott: egyszerre megélénkült a piac. A vevők kezdenek megjelenni. Ezek a vásárlások azonban még alighanem abból adódnak, hogy a piaci szereplők a korábban felvett eladási (short) pozícióikat zárják. Ezzel a lépéssel a kínálatot visszafogja az ÁKK - tette hozzá -, ami égető fontosságú, hiszen immár hetek óta óriási eladási láz van. Hozzátette: az ÁKK-nál vélhetően kiszámolták, meddig ér a takaró, mikor mondhatnak le a betervezett kibocsátásról. Azt is figyelembe lehet venni, hogy az év vége felé a költségvetés helyzete rendszerint kedvezőbb, így elképzelhető, idén már nincs is szükség a kötvényeken keresztül bevont pénzekre. A készenléti hitelkerettel kapcsolatban kifejtette, hogy az összeg jócskán túlszárnyalta a piaci várakozásokat, ráadásul több szervezettől "érkezik", aminek azért üzenetjellege van a piac számára, hogy ezeket az erőket az ország mögé tudtuk állítani.

Anne-Marie Gulde és Simor András a csomag ismertetésekor