Nagyobb szigor - változatlan adókkal
Ismét benyújtotta a kormány a jövő évi adóterveket, amelyek nagyrészt megegyeznek a viszszavont csomag tartalmával, adócsökkentést azonban nem tartalmaz az új tervezet. Megmaradt viszont az új cégautóadó ötlete: a gépkocsi tulajdonosa fog fizetni, de az adó összegét nem a gépkocsi kora, hanem teljesítménye határozná meg. Az 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat, illetve az 1200 köbcentiméter kamratérfogatot meg nem haladó gépkocsik tulajai havi hétezer, a többiek havi 15 ezer forintos teherrel számolhatnának. Az összeget negyedévente kellene megfizetni. Az, aki gépjárműadót is fizet, annak összegét levonhatná az új cégautóadóból.
Igaz, adócsökkentés nincs a tervben, a háztartási munkákkal kapcsolatos kedvezményt átmentette a kormány az új csomagba is: ha valaki háztartási berendezéseit javíttatja, szerelési munkát végeztet, vagy ápolónőt, bejárónőt fizet, akkor neki megérné jövőre számlát kérni az illetőtől. A szolgáltatás áfával együtt számított árának 30 százaléka ugyanis levonható lenne a személyi jövedelemadóból - összesen legfeljebb 100 ezer forint. Ezzel együtt az szja-kedvezmények összevonása is újra az Országgyűlés elé kerül: a kedvezményekre jövőre egységesen a 100 ezer forintos limit és a 3,4 milliós jövedelmi határ vonatkozna (3,9 milliós jövedelemig csökkenő mértékben lehetne igénybe venni a kedvezményeket).
A korábbi terveknek megfelelően jövőre megújulna az szja-bevallási rendszer. Belépne az egyszerűsített bevallás, amit az APEH készítene azoknak, akik ezt kérik (a korábbinál egyszerűbb űrlapok segítségével), és ismét kötelező lenne a munkáltatók számára az adómegállapítás.
Jó hír, hogy megszűnne a 35 százalékos osztalékadó. A társasági adóhoz azonban lényegében nem nyúlna hozzá a kormány, és maradna a cégek és magánszemélyek különadója is. A helyi iparűzési adó alapja is mindössze annyiban módosulna, hogy a külföldi telephelyek bevétele után nem kellene itthon megfizetni a helyi adót.
A könnyítések között ismét megjelenik az, hogy 100 ezer forintig maga az adózó nyilatkozhatna, ha részletekben szeretné megfizetni adóját. S ha valakinek túlfizetése lesz, akkor azt egy esetleges végrehajtás vagy adóhiány esetén átvezetnék arra az adószámlára, ahonnan nála hiányzik a pénz.
Az újra benyújtott adócsomag nagyjából ugyanazokkal az intézkedésekkel küzdene a feketegazdaság ellen, mint a szeptemberi változat. Az egyetlen jelentős különbség talán az, hogy kikerült a tervekből a becslési eljárás kiterjesztése az adóellenőrzésekben. Ennek lényege az lett volna, hogy számos esetben a vállalkozónak kellett volna bizonyítania, hogy valóban a vállalkozáshoz volt szükséges minden egyes elszámolt kiadás. Az újítás több szakértő nemtetszését kiváltotta, azt mondták: nem egyértelmű, mikor is jöhetne ez a fajta eljárás, ami egyébként jelentősen megnehezíti a cégvezetők dolgát. Most úgy tűnik, ezzel a nehézséggel mégsem kell számolniuk jövőre.
Ami viszont maradt: egyes esetekben jövőre nagyobb büntetést szabhat majd ki az APEH - a tervek szerint. Az adóbírság a szándékos adócsalóknál (bevétel eltitkolása, a bizonylatok vagy a könyvelés meghamisítása) a hiányzó adó 75 százaléka is lehetne jövőre (most mindenkinek 50 százalék). A számlaadás elmulasztásáért már büntethető lesz az eladó közvetlen felettese is, méghozzá akár félmillió forintra. A feketefoglalkoztatásnál pedig annak járhat ekkora bírság, akinek be kellett volna jelentenie az illetőt (a bérszámfejtő), illetve az ő közvetlen felettesének. Adott esetben kisebb büntetéssel számolhatnak azok, akiket igazolatlan eredetű áru forgalmazásán kapott rajta a hatóság: eddig akár egymillió forint is lehetett a bírság, jövőre az áru értékének 40 százaléka, legalább 10 ezer forint.
Nagyobb lehet a szigor az adószám-felfüggesztéseknél is: már határozott időre is mód nyílna erre. Mégpedig akkor, ha valaki egy éven túl nem fizeti be adóját, vagy nem adja be bevallásait, valamint ha 60 napra bezáratják üzletét, illetve eltiltják tevékenységétől. Az adószám utóbbi esetben 60 napig nem "élne", a mulasztóknál pedig addig, amíg be nem fizetik a pénzt, vagy be nem adják a bevallást - az sem lenne mentség, ha valaki részletfizetésre kap engedélyt. Ettől függetlenül is több esetben élhet majd az APEH az adószám felfüggesztésével, például akkor is, ha nincs postaláda, és ezért nem lehet kézbesíteni a hivatalos papírt. A vállalkozóknak tehát érdemes lesz figyelni, hogy él-e partnereik adószáma, mivel a felfüggesztés ideje alatt kiállított számla érvénytelen, így áfát sem lehet visszaigényelni utána.
A készpénzforgalom visszaszorítása az új csomag szerint nagyrészt a cégek közti kifizetésekre korlátozódna, a munkabérre vonatkozó előírás nem szerepel a benyújtott tervek között. A cégek egymás között a 250 ezer forintnál nagyobb értékű ügyleteket nem fizethetnék ki bankjegyekkel, ha mégis megtennék, az ügylet értékének 20 százaléka lehetne a bírság. Emellett korlátoznák a napi záró pénzkészlet havi átlagát: ez az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka lehetne, legalább 500 ezer forint.
Az átalányadózók számára az új csomag szerint is előírnák jövőre a beszerzési számlák megőrzését, vagyis az evásoknak is kellene számlát gyűjteniük. Ha nem teszik, akkor beszerzésük értékének ötödére lennének büntethetők.
Kétséges, hogy a HR-igazgatók, bérszámfejtők és üzletvezetők büntetése mennyire lesz célravezető. Egy HR igazgató nem feltétlenül tudja, rendben van-e minden egyes munkavállaló papírja. Ezzel együtt az APEH már az idén is bírságolhatta a bolti eladókat, ha az ellenőr nem kapott számlát, 10 és 50 ezer forint között. A hatóság az intézkedés újszerűségére tekintettel nem élt tömegesen ezzel a lehetőséggel: augusztus végéig 746 esetben átlagosan 17 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki.
