Bővíti segélyalapját az EU
A Magyarország számára elérhetővé tett hitelkeret csak egy az intézkedések közül, amelyekkel az Európai Unió enyhíteni igyekszik a pénzügyi válság pusztító hatásait Európában, ideértve a kelet-európai országokat is, amelyek egy részéről eddig azt feltételezték, hogy viszonylag jól átvészelik majd a vihart. A bizottság elnöke, José Manuel Barroso és a pénzügyi biztos, Joaquín Almunia együtt jelentett be tegnap újabb intézkedéseket, részben a pénzügyi krízis kezelésére, részben a közelgő recesszió mérséklésére. Sőt, egy hónap múlva fellendülési programot is hirdet az EU, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket.
Bár az utóbbi időben elsősorban Magyarország szerepelt a hírekben az új tagországok közül, a tegnapi sajtóértekezlet hangulata komor és tárgyilagos volt. - Hajlandóak vagyunk másoknak is segíteni, akár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve - mondta Almunia, igaz, eddig hivatalosan még senki nem kért uniós beavatkozást. De értesülések szerint a nagy folyó fizetésimérleg-hiánnyal küzdő balti államok, valamint Bulgária és a küladósságának súlyos leminősítésével szembenéző Románia is sorra kerülhet. Almunia szavai tükrözik azt az aggodalmat, ami tetten érhető volt előző este Versailles-ban, ahol Sarkozy francia elnök Gordon Brown brit kormányfővel tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy most már elsődlegességet kell adni az eddig kissé elhanyagolt térségnek, az EU új tagjainak. Felvetették: az unióban rendelkezésre álló keretet, az országonkénti 12 milliárd eurót húszmilliárdra kellene emelni.
A bizottság tegnap azt javasolta, növeljék inkább 25 milliárdra az összeget. Várható, hogy a tanács jóvá is hagyja ezt az ötletet. Az unió 2002-ben módosította a szabályozást, akkor, az euró bevezetése után 16-ról 12 milliárdra szűkítette a keretet, mert a tizenötök körében érthetően nem volt nagy a kereslet. Az összeg azonban kifejezetten az eurózónán kívüli tagországok megsegítését szolgálja, ha fizetési mérlegükben valamilyen súlyos probléma keletkezik. A cél a kölcsön folyósításával a fizetőképesség megőrzése, vagyis a külső fizetési kötelezettségek teljesíthetősége. Magyarország most 6,5 milliárd euróhoz jut ebből az alapból. A maga részéről az EU a piacról vesz fel pénzt kötvénykibocsátás révén, s ezt adja tovább. Brüsszel az uniós költségvetést használja fel az általa nyújtott hitel garantálására.
A hitelnyújtáshoz fűzött uniós közlemény hangsúlyozta: Magyarországra erőteljes piaci nyomás nehezedett, annak ellenére, hogy az utóbbi években javított a költségvetés állapotán, gazdasági és pénzügyi politikáján. A magyar hatóságok meghozták azokat a döntéseket, amelyek gyorsítják a büdzsé rendbetételét idén és jövőre.
A Magyarországnak megnyitott hitelkeret mérete a szerdai Financial Times szerint egész Kelet-Európában megnyugtatta a kedélyeket. Az első piaci reakció kedvező volt. Barroso és Almunia azonban értésre adta: a pénzügyi válságnak még nincs vége, s a gazdasági hatások még csak most jönnek. A bizottság hétfőn teszi közzé új előrejelzését, s nyilvánvaló, hogy a számok nem sok biztatót tartalmaznak majd. Az elnök és a biztos európai gazdaságpolitikai koordinációt kért a tagországoktól, hogy azok ne egymás kárára igyekezzenek kialakítani programjaikat, alkalmazzák rugalmasan a verseny-, a belső piaci és az állami támogatásokat meghatározó uniós előírásokat. Ez vonatkozik a stabilitási paktumra is, amely Almunia szerint jó keret, hozzájárult az euró sikeréhez, s most mindenki láthatja, milyen biztonságot kínál a valutaövezet.
A tegnap meghirdetett élénkítő csomag - amelynek részletei tehát egy hónap múlva következnek - felszólítja az államokat, hogy költsenek többet, a visszaesést igyekezzenek állami költekezéssel, beruházásokkal, továbbá a strukturális és kohéziós alapok jobb felhasználásával ellensúlyozni. Ez azoknak az országoknak szól elsősorban, amelyek a kedvező gazdasági körülmények között többletet halmoztak fel, vagy egyensúlyban tartották az államháztartást. Ők most elmehetnek a GDP három százalékáig, de csak átmeneti ideig, hogy ne terheljék túl adóssággal a következő nemzedékeket. Számos ország azonban - Nagy-Britannia, Franciaország, Portugália - a háromszázalékos határon van, Magyarország még valamivel fölötte, Írország pedig jövőre 6,5 százalékra növelheti a deficitet. Mi lesz az uniós válasz, ha több ország is megszegi a maximum háromszázalékos szabályt. Almunia szerint a rendkívüli körülményeket minden esetben figyelembe veszik, de ha túl nagy a hiány, az eljárást megindítják a tagország ellen, ám ésszerű határidőt szabnak a hiány mérséklésére. Az EU-ban jelenleg huszonhét tagországra számolva a költségvetés GDP- arányos hiánya egy százalék alatt van.
A lassuló növekedés, a recesszió és a várhatóan növekvő munkanélküliség azt követeli, hogy a tagországok egymással együttműködve próbáljanak munkaerő-piaci reformokat végrehajtani, a beruházásokat a meghirdetett célok irányába terelni, vagyis előtérbe helyezni például az európai út- és energiahálózat korszerűsítését, a kutatás-fejlesztést, a klímaváltozás elleni küzdelmet. Utóbbi Barroso szerint a megoldás része lehet, a technológiai fejlesztés munkahelyeket teremthet, miközben az unió versenyképessége is nő. Előre lehet hozni az unió által finanszírozott beruházásokat, ideértve a kifizetéseket is. A 2007-13-as uniós költségvetésben azonban érthetően nincs több pénz. A válságnak ugyanakkor lehet annyi kedvező hatása, hogy megfelelő csatornába irányítja és felgyorsítja a reformokat. A EU beveti az Európai Beruházási Bankot is a kis- és középvállalkozások támogatására, a londoni európai újjáépítési bankot a nagyobb fejlesztések finanszírozására, s általában a magánszektort, amelynek jobban együtt kellene működnie az állammal a beruházási tervek megvalósításában.
Reményét fejezte ki Barroso, hogy a november 15-i amerikai pénzügyi csúcstalálkozón végre megindul a globális rendteremtés folyamata, s egyetértett azon javaslatokkal, amelyek szerint Kína és a közel-keleti olajtermelők a pénzügyi többleteikkel segíthetnék a valutaalap válságkezelő munkáját.
