Brüsszel sutba dobná a háti permetezőket

Több elterjedt növényvédő szer és a háti permetezőgépek betiltása is szerepel az Európai Bizottság tervei között. Az egészség és a környezet védelme jegyében korszerű hatóanyagokat is ki akarnak vonni a forgalomból. Az agrárszakemberek szerint ezzel egyszerre drágul a termelés, jelentősen csökkennek a hozamok, továbbá nő a környezet biológiai terhelése.

A növényvédelem egységes uniós szabályozását szolgáló új rendelettervezet készítése már harmadik éve tart, s a szakmai egyeztetések végső fordulója napokon belül lezárul. Egy keddi budapesti szakmai fórumon elhangzott: ha a brüsszeli tervezetben megismert elképzelések jogszabályként megjelennek, akkor új alapokra kell helyezni az élelmiszer-termelést, s meg kell tanulni együtt élni a haszonnövényeket lakmározó rovarokkal és gombabetegségekkel.

Az eredeti uniós elképzelést senki sem vitatja. Ennek része a növényvédő szerek segítségével folytatott termelés kockázatának csökkentése - részint a méhek védelme miatt -, az uniós mezőgazdaság versenyképességének javítása és a vegyszerek engedélyezésének közösségen belüli egységesítése.

A jogszabály tervezete azonban több szakmabéli ellenérzését váltotta ki. A jövedelmező termelést gyakorlatilag lehetetlenné tenné a jelenleg használt hatóanyagok betiltása, s megfeleznék a vegyszerek számát is. Nem marad például hatékony talajfertőtlenítő. A kalászosok termelői és a dísznövényesek így képtelenek lesznek megvédeni növényeiket a fuzáriumtól. A lisztharmat ellen a kénes szerek maradnak, ezek ugyanakkor ártanak a hasznos ragadozó rovaroknak. Bajban lesznek a zöldség- és a gyümölcstermelők is, mert a levélrozsdák, moníliák, botritiszek és baktériumok ellen bevethető készítmények köre is jelentősen csökken.

Sokan vitatják annak a három zónának a határait, amelyekben egységes szabályozás mellett akarják a vegyszerek használatát engedélyezni. Magyarország például a középső, az Írországtól Romániáig húzódó zónába került, míg a teljes Franciaország a mediterránumba. Mindez azért jelent gondot, mert gyökeresen eltérő klimatikus viszonyok merőben más flórát és faunát jelentenek, ezért zónán belül is jelentősen eltérnek a termesztési technológiák.

Tőkés Gábor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) engedélyezési szakértője erről annyit mondott: megfeledkeztek a kontinentális klímáról. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke elmondta, ha a tervezetből megismert módon kell a jövőben gazdálkodni, akkor a szántóföldi növénytermelés mintegy harmadáról le kell mondani, ugyanis ezt a mennyiséget a rovarok és különböző betegségek fogják tönkretenni. Nagy Géza, a Corvinus Egyetem adjunktusa arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig elpusztított gombák újbóli megjelenése az általuk termelt toxinok miatt jelent problémát, ezek ugyanis súlyos táplálkozási, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek.

A gyomirtó szerek korlátozása az allergiások számára nem jó hír, de a helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb tömegben kerülnek majd a levegőbe szintén allergén gombaspórák. Arany élet vár viszont a pockokra és a lótücskökre, mi több, a seregben érkező, mindent lerágó cserebogarakra is. Legalábbis erre a megállapításra jutott a növénykórtani szakértő, miután bemutatta a Brüsszel által betiltandó hatóanyagok jegyzékét.

Szólt arról is, hogy a változások nyertesei a génmódosítással előállított új növények lehetnek, ezeket a "génsebészek" ugyanis olyan tulajdonságokkal ruházhatják fel, amelyek nem teszik vonzóvá őket a rovarok, gombák számára. Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára szerint ez nem csak a magyarokat érintené rendkívül hátrányosan. A holland Wageningeni Agráregyetem kutatói például megállapították, hogy az új szabályok felszámolhatják a holland tulipánüzletet. A főtitkár úgy véli, hogy Európa és a magyar mezőgazdaság abban reménykedhet, hogy a jövőre esedékes uniós képviselőválasztás és a jelenlegi világgazdasági válság miatt lekerül a napirendről az EB javaslata, vagy legalább készítettnek egy átfogó uniós tanulmányt a változtatások hatásáról.

Az Európai Bizottság által tervezett

új növényvédelmi szabályok hatásaként hektáronként várható terméscsökkenés (tonnában)

Forrás: Magyar Növényvédő- és Növényorvosi Kamara; KSH

* 2002-2006 átlaga;
** 2007, de ebben az évben az átlagos termés harmadát takarították be; *** 2007

NövényfajTermésátlagVárható terméscsökkenés
Kukorica*6,102-2,5
Búza*3,981-1,5
Repce*2,141,5-1,8
Napraforgó*2,151,5-1,8
Alma**3,900,8-1,5
Szőlő***7,180,5-1
Burgonya***23,031-1,9
Vöröshagyma***23,611,2-1,5
Paprika***11,490,7-1,5
Paradicsom***45,511,2-1,8
Zöldborsó***4,800,8-1
Permetszert kevernek a Balaton-felvidéken. A tervezett szabályok szerint ezután több jut majd a kártevőknek
Permetszert kevernek a Balaton-felvidéken. A tervezett szabályok szerint ezután több jut majd a kártevőknek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.