Utazás helyett videotelefon-konferencia
A stagnáló gazdaságban a foglalkoztatottak száma 1-2 százalékkal csökken, a munkanélküliség így nő, idén 7,6 százalékos, 2009-ben 8 százalék körül valószínű - áll a GKI felmérésében. A pénzszűke következtében növekedni fog a körbetartozások mértéke is.
Idehaza az autóipari, különösen az alkatrész-beszállító cégek érzékelték először a válság jeleit. A szentgotthárdi Opel-gyár már október eleje óta áll, de hamarosan kényszerszünet következik a BMW-nek és a Daimlernek autókárpitokat, üléshuzatokat gyártó - Zalában és Vasban négy üzemben összesen 1700 dolgozót foglalkoztató - Eybl Hungária Kft.-nél is. Az osztrák tulajdonú cég dolgozóinak nagy többségét egyhetes fizetett szabadságra küldik még idén. Bár csak átmeneti viszszaesésre számítanak, a biztonság kedvéért már keresik a "menekülőutakat". Készül a cég új stratégiai terve, ami szerint a jövőben már nem- csak személyautókba, hanem buszokba, vasúti kocsikba, repülőgépekbe is gyártanának különféle kárpitokat, huzatokat.
Az autóipari beszállítók a regionális munkaügyi központokban egyelőre nem jelentettek be csoportos létszámleépítéseket, illetve az érintett cégek elsőként a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg. A kép azonban csalóka - hívta fel a figyelmet Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki elmondta: a Heves megyei kamarához például még nem érkezett hivatalos bejelentés üzemszünetről vagy elbocsátásokról, ám a régió cégvezetőivel folytatott háttérbeszélgetéseken már számos vállalkozás jelezte, hogy létszámleépítést fontolgat.
Szinte valamennyi járműipari cégnél bevezettek költségcsökkentő intézkedéseket, ám azokat számos helyen nem a válsággal indokolják. Így például a győri Rába Járműipari Holdingnál a bérelt munkaerő létszáma csökkentésének okául a megrendelés szokásos ingadozását hozták fel. Az Audinál negyven fővel csökkentették a bérelt munkaerőt, erről és a műszakok átszervezéséről azt közölték: a nyitott sportkocsik iránt télen kisebb a kereslet.
Az építőipari, az elektronikai és a vegyipari cégek irányítói szerint ágazatukban megkezdődött a recesszió. Blazsek István, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója például egyértelműen a nemzetközi pénzügyi világválság hatásaival indokolta a termelés négyhetes leállítását a pétfürdői üzemben. Szerinte ez a drasztikus lépés volt az ára annak, hogy megőrizhessék Veszprém megye harmadik legnagyobb árbevételű társaságának működőképességét. Partnereik az elmúlt időszakban jelentősen visszafogták a vásárlásaikat, de a nemzetközi piacon is csökkent a kereslet. Nem számítanak elhúzódó válságra, addig is a leállás heteiben megpróbálják értékesíteni a raktárkészletüket. A leállás idejére karbantartási és állagmegóvási munkákat ütemeztek be, de a cég 500 dolgozója az átmeneti időszakra is megkapja a szokásos juttatásokat. Nem készülnek létszámleépítésre - mondta a vezérigazgató.
A jórészt exportra termelő Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-nél is szűkítik a termelést. Simon Attila vezérigazgató szerint csökkenteniük kell a gyártási kapacitásaikat a luxustermékek piacán várható keresletcsökkenés miatt. A gyenge forint előnyös a cég számára, ezért határidős devizaeladásokkal hosszabb időre szeretnék biztosítani a számukra kedvező jelenlegi árfolyamokat még egy későbbi, esetleges forinterősödési időszakra is.
Nem hagyta érintetlenül a pénzügyi válság a sármelléki FlyBalaton repülőteret sem. A Ryanair fapados légitársaság a válságra és a csökkenő utasszámra hivatkozva több mint száz járatát leállítja november elejétől tavaszig, köztük a Sármellékre tartó gépeit is. Emiatt a repülőtér ideiglenesen bezár, s csak az eseti járatok érkezésekor nyitják ki. Mindez a negyvenegy alkalmazottjukat is érinti, van, akinek felmondanak, másokat szabadságra küldenek, többeket pedig csak időszakosan foglalkoztatnak.
Akadnak olyan vállalkozások, amelyek egyelőre elegendőnek tartják a különböző költségcsökkentő lépések megtételét. Így például a majd ötezer dolgozónak munkát adó, elektronikai összeszerelő Flextronics két zalaegerszegi üzemében a válság hatására csökkentették a céges utazások számát, s a menedzsment főként videotelefon-konferenciákon egyeztet a partnerekkel. Hetényi Márk pénzügyi igazgató elmondta: bár a gazdasági helyzet napról napra változik, úgy tűnik, hogy jelentős leépítés nélkül átvészelhetik a válságot.
A költségcsökkentésben reménykedik Miklóssy Ferenc, Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb építőipari vállalkozásának, a Keviép Kft.-nek ügyvezetője. Megvágják a rezsiköltségeket, elhalasztják a felújításokat, három telephelyük közül az egyiket bezárják, és átütemezik a logisztikai tevékenységüket. Azon is spórolhatnak, hogy összevonják a fuvarszállításokat. Az eddiginél határozottabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kinnlevőségeikhez minél hamarabb hozzájussanak, ugyanis van olyan cég, amelyik fél éve tartozik a Keviépnek 200 millió forinttal.
Még azok a cégek is, amelyek megőrizték a hitelképességüket, jelentős kamatemelésre számíthatnak - hívja fel a figyelmet Puskás József, a Nyírség Hasso Kft. vezetője, akitől megtudtuk: a cégüket finanszírozó két pénzintézet például a napokban már jelezte is, hogy tárgyalni szeretnének az új hitelkamatokról. A szabolcsi középvállalkozás vezetője szerint egyébként önmagában az nem elég, hogy a finanszírozási oldalon képes tartani magát egy cég, ha a vásárlói oldalon jelentős a visszaesés. Miklóssy Ferenc szerint a válság pozitív hozadéka, hogy a cégeket a tevékenységük áttekintésére és ésszerűsítésére ösztönözheti, a gazdaság irányítóit pedig rákényszerítheti arra, hogy hajtsák végre a magyar gazdaság évek óta sürgetett szerkezetátalakítását. Mivel nemcsak a válság, hanem a magyar gazdaság rossz struktúrája is felerősíti a problémákat.
Nincs irigylésre méltó helyzetben a nyíregyházi EKO Konzervipari Kft., amely az idén a korábbinál harminc százalékkal több terményt vett át a felvásárlóktól, így a termelése nőtt, de a készleteik értékesítése nem lesz zökkenőmentes. Balogh János ügyvezető elmondta: a készlet jelentős részét - főként borsót és kukoricát - ukrán piacra szánták, de a jelenlegi helyzetben az ottani partnereik nem jutnak elegendő amerikai dollárhoz az ukrajnai bankoktól, így fizetési nehézségeik vannak. Az EKO viszont nem kívánja az ukrán hrivnyát elfogadni. Így egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz az Ukrajnába szánt árukészlet sorsa. A cég számára fontos lenne a bevétel, mert a terménybeszállítóikat - akiknek az idei többletfelvásárlás után egymilliárd forinttal tartoznak - még ebben az évben ki akarják fizetni.
Ködös kilátások: kényszerpályára kerül a gazdaság
Minden jel szerint 2008-2009-ben a magyar gazdaság a súlyos helyzet miatt kényszerpályára kerül. Ezért a kormány, a hazai és a nagy nemzetközi gazdaságkutató intézetek is a korábban vártnál kisebb gazdasági növekedést várnak idénre és a következő évre. A JP Morgan 0,5 százalékos egész évi GDP-visszaesést vár 2009-ben a korábbi, 1,0 százalékos növekedési előrejelzés helyett. A Merrill Lynch londoni elemzői is jelentősen csökkentették a magyar gazdasági növekedésre adott prognózisukat, egész éves recessziót azonban nem jósolnak: az eddigi 1,4 százalékról 0,8 százalékra rontották 2009-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket. A GKI Gazdaságkutató módosított prognózisa szerint idén legfeljebb két, jövőre pedig fél százalékkal javulhat a magyar GDP. Az intézet szerint az Európai Unió jövőre várható stagnálás- közeli állapota beszűkíti a magyar export lehetőségeit.
A vállalatok pesszimisták: a GKI üzleti bizalmi indexe októberben történelmi mélypontjára csökkent. A cégek körében a magyar gazdaság megítélése drasztikusan zuhant, ami az október első felében napról napra egyre aggasztóbb pénzpiaci fejlemények fényében természetes. Az ipar kilátásai azonban nagyban függnek attól, hogy az európai recesszió végének közeledtét érezve a vállalkozások mikor kezdenek új fejlesztésekbe. Az építőiparban némi élénkülés várható az EU-támogatású infra-strukturális beruházások révén. Nehezül viszont az élelmiszeripar és a turizmus helyzete is.
