A dolgozni képes emberek közfoglalkoztatási támogatásban részesülnek majd: nekik elsősorban az önkormányzatok és a kistérségi társulások adhatnak munkalehetőséget, de a kormányzat a vállalkozásokra is számít: azok a cégek, amelyek közfoglalkoztatotti státuszúakat alkalmaznak, három évig járulékmentességet élveznek. Magyarországon kétszázezren élnek rendszeres szociális segélyből, közülük minden második valószínűleg továbbra is ezt az ellátást kapja majd. A tárca számításai szerint a programban 62 ezren tudnak dolgozni egy éven át napi hat órában, a versenyszféra pedig 7-8 ezer embernek adhat munkát.

A bérek terheit, a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok költségeit és az adminisztrációs kiadásokat a Munkaerő-piaci Alapból fedezik majd. A program jövőre 51 milliárdból gazdálkodhat. A rendszeres szociális segély mértéke továbbra is

a család összetételétől és jövedelmétől függ, a közfoglalkoztatotti támogatás havi összege viszont fix lenne: az öregségi nyugdíjminimum, jelenleg 28 500 forint. A munkával töltött napok után bér jár, amelyre a minimálbérre vonatkozó szabályok vonatkoznak. Azokat, akik nem működnek együtt az önkormányzattal és a munkaügyi szolgálattal, először figyelmeztetik, másodszor három hónapra felfüggesztik a támogatás folyósítását, végül pedig kizárják a programból.

A munkaügyi tárca a gazdasági minisztériummal konzultál arról, hogyan lehetne segíteni a válság miatt utcára kerülőkön. A többi között a pénzügyi alapok átcsoportosításával próbálják megerősíteni a munkahelyeket. Szűcs Erika szerint a válság miatt pár tízezerrel nőhet a munkanélküliek száma Magyarországon.