Ferihegyi stagnálás tervezett profittal
- Milyen hatása lehet a pénzügyi krízisnek a repülőteret üzemeltető Budapest Airportra?
- A válság hatásait egyelőre nem érezzük közvetlenül. Pénzügyi helyzetünk stabil, hiszen az utasforgalom folyamatos, és ennek révén jelentős a készpénzforgalmunk. A közvetett hatásokat pedig most mérjük fel; nyilvánvaló, hogy meg fognak változni az utazási szokások, módosul a GDP növekedési üteme, ezáltal az emberek által szabadon elkölthető pénz mennyisége, bizonyára más lesz a logisztikai ipar helyzete - szóval a következő hónapokban változásokra számítunk. A pénzügyi válság ugyanakkor nem érinti a kettes terminál átépítésének tervét, a hitelszerződést még a krízis előtt megkötöttük a bankokkal.
- Az előző tulajdonos, az angol BAA 2005-ben még tízmillió utasra számított 2008-ban, és egymillióval többre 2009-ben, ami ma már illúziónak látszik.
- Az utasforgalmi adatok valóban másképp alakulnak, mint amire korábban számítottunk, de például a nyereségességünk a tervezettnek megfelelően alakul. A bankok számára az a legfontosabb, hogy a pénzüket időben visszakapják, és ezt a vállalásunkat teljesítjük is. Az utasok számának alakulása természetesen fontos, de a bankokat elsősorban a pénzügyi helyzetünk érdekli, és nem feltétlenül az, hogy hányan fordultak meg a repülőtéren. A klasszikus légi közlekedési szolgáltatásokon felül az ingatlangazdálkodás, a kereskedelem és a reklámértékesítés is szépen hoz már a konyhára.
- Mindezek ellenére úgy tűnik, mintha a BAA, aztán később a Hochtief túl sokat fizetett volna a Budapest Airportért.
- Ezzel nem értek egyet, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Hetvenöt évre nyertük meg a koncessziót, és biztos vagyok benne, hogy hosszabb távon kiderül majd: jó döntést hoztunk. Az a célunk, hogy a következő tíz évben éves átlagban öt-tíz százalékos növekedést érjünk el. Az iparág hektikussága miatt ez nem egyenletes növekedést jelent, hanem nagy kiugrásokat - ilyen volt például az EU-csatlakozás körüli időszak - és időnként stagnálást, mint jelen esetben.
- Az ambiciózus terveket nem veszélyeztethetik a tervezett vidéki repülőterek? A Székesfehérvár mellett fekvő Alba Airport a napokban jelentette be, hogy megkapta az építési engedélyt, és várhatóan 2010-től már repülőgépeket is fogad.
- Minden hónapban olvasunk híreket arról, hogy melyik vidéki városban nyílik nemsokára nemzetközi repülőtér. Ha azonban ezeket komolyabban megvizsgáljuk, kiderül: ezek csak papíron létező leszállómezők - papír repülőgépekkel. Ferihegy jelenleg a légi fuvarozási piac valamenynyi szereplőjének kiváló lehetőségeket tud nyújtani, és nem papíron, hanem a betonon, vagyis a valóságban is.
- A Malév adósságainak fejében kénytelen volt zálogba adni a repülőgép-karbantartással foglalkozó leánycégét, az Aeroplex Kft.-t a Budapest Airportnak. Mennyire látják biztosítottnak a tartozások kifizetését?
- A légitársaság a megállapodásoknak megfelelően fizet, a zálogjog pedig szerintem teljesen szokványos, garanciális megoldás üzleti partnerek között. A Malév az egyik legfontosabb üzleti partnerünk, negyven százalék körüli piaci részesedéssel. Kiemelt érdekünk, hogy legyen egy erős, ferihegyi bázissal rendelkező légi fuvarozó. Célunk, hogy valamennyi szóba jöhető partner bevonásával megnyugtató, hosszú távú megoldás szülessen a Malévről.
- A Budapest Airport a napokban felmondta a kollektív szerződést. Mi vezetett idáig?
- A tárgyalásokat június 24-én kezdtük meg a szakszervezetekkel azzal a céllal, hogy módosítsuk a kollektív szerződést. A korábbinál rugalmasabb munkaidő-beosztásra van szükségünk, mivel a 2005-ben, még a privatizáció előtt elfogadott szabályok túlságosan megkötik a kezünket. A jelenlegi rendszer 12 órás blokkokra osztja a munkaidőt, és ez nem módosítható az igények szerint. Így fordulhat elő, hogy a csúcsidőszakokban munkaerőhiánnyal küzdünk, a kevésbé forgalmas időszakokban pedig nem tudunk elég munkát biztosítani a műszakban lévőknek. A tárgyalás nem vezetett eredményre, a végén az volt a szakszervezetek álláspontja, hogy inkább minden maradjon a régiben. Ezért kénytelenek voltunk felmondani a kollektív szerződést.
- Mi történik, hogy ha továbbra sem sikerül megállapodni a szakszervezetekkel?
A kollektív szerződés felmondási határideje három hónap, de bízunk abban, hogy januárig tető alá hozzuk az új megállapodást.
