Repkednek a mínuszok a tőzsdéken
A globális recesszió elkerülésében már szinte senki sem bízik, a zsugorodó nyereségkilátások, a termelés csökkentéséről és tömeges elbocsátásokról érkező hírek nyomán mindenütt vad eladásokba kezdtek, 5-10 százalék körüli mértékben amortizálva az indexeket. Amint egy New York-i bróker fogalmazott, az emberek most döbbentek rá, hogy tényleg a gazdasági pangás időszakába lépünk. S hogy csökkentsék amúgy sem csekély veszteségeiket, tömegesen adtak megbízást alkuszaiknak, vegyék ki a pénzt a részvényekből, és biztos befektetésbe helyezzék át.
A lavinát ezúttal Tokióban indították világ körüli útjára, a Sony szórakoztatóelektronikai óriás volt a "bűnös". A cég figyelmeztette befektetőit, hogy pénzügyi évében a felére fog csökkenni a profit az előre tervezethez képest. Erre rögtön 14 százalékot zuhant az elektronikai ipari óriás részvényeinek árfolyama. A Nikkei indexet ráadásul több hasonló pofon is érte, emiatt 9,6 százalékot veszített értékéből, és öt és fél éves mélypontra zuhant. A másik kolosszus, a dél-koreai Samsung sem járt jobban: 44,4 százalékkal visszaeső negyedéves nyeresége nyomán 14 százalékot esett az árfolyama immár a szöuli tőzsdén.
Amint az várható volt, az európai nyitás is ijesztőre sikerült. Frankfurtban a Daimler ismerte el, hogy teljesíthetetlen mind az idei bevételi, mind pedig a nyereségterve. A harmadik negyedév gyengébb adatait közreadó autógyártó papírjainak árfolyama 11,4 százalékot zuhant. Ekkortájt már valamennyi vezető európai tőzsdén 6-8 százalékos mínuszok repkedtek. Párizsban is a járműgyártók álltak a céltábla közepén, a PSA Peugeot-Citroen bejelentette, hogy nem növeli raktárkészleteit, és a megcsappanó kereslethez igazodva 30 százalékkal fogja vissza termelését az év végéig. Európa második legnagyobb autógyártó csoportja 3,5 százalékkal kevesebb autót értékesít az idén, mint tavaly, és a nyereségrátáját is durván harmadára kellett leszállítania. Ahhoz képest, hogy az európai autópiac mérete 17 százalékkal zsugorodik az idén, a PSA még nem is áll olyan rosszul. Szemben például a Volvóval, amely a most zárult negyedévében az egy évvel ezelőttihez képest egyharmaddal kisebb, kétmilliárd svéd koronás nyereséget tudott felmutatni. A svédek a teherautóikra beérkező megrendelések drasztikus visszaesésére panaszkodnak. A rossz hírek a cég árfolyamát 18 százalékkal rántották a mélybe.
Londonban a harmadik negyedéves GDP-adat tette a tőzsde torkára a kést: a második negyedévhez képest 0,5 százalékos visszaesést jelző mutató még a 0,2 százalékos gyengülésben reménykedő elemzőket is szíven ütötte. Az előző negyedévben stagnált a gazdaság teljesítménye, azaz hivatalosan még nem süllyedt recesszióba Nagy-Britannia gazdasága, mivel ahhoz két egymást követő negyedévben is negatív számnak kell jellemeznie a "növekedést". Az európai tőzsdéknek ez nem esett nehezére, s már második napja zárnak mínuszban, ezúttal 4-5 százalék volt a nyugat-európai börzék vesztesége.
New York 2,2 százalékos mínusszal nyitott, holott az elemzők már azt találgatták, hogy mennyi időre fogják felfüggeszteni a kereskedést a Dow Jones indexnek a limitet várhatóan meghaladó esése miatt. Nos, az index "megemberelte" magát, nem úgy, mint az autóipar nagyjai: a General Motors 13, a Ford 4,5 százalékot gyengül arra a hírre, hogy a világ második számú gyártója, a japán Toyota hét év óta először ad el egy negyedév alatt kevesebb autót, mint a megelőző év azonos időszakában. A rossz hangulat ezt követően sem oldódott, s lapzártánkkor az irányadó Dow Jones index 3 százalékkal volt csütörtöki záróértéke alatt.
Eközben az olajkitermelő országokat sem veti fel a jókedv, miután a gazdasági krízis hatására nyilvánvaló, hogy a globális növekedési ütem messze elmarad a korábban várttól, ezért a kőolajszükségletek is kisebbek még a nem oly régi prognózisokban szereplő adatoknál is. Mindezek árnyékában korántsem meglepő, hogy a két maghatározó kőolajtípus, az északi-tengeri nyersolaj a Brent és az Amerikában irányadónak tekintett WTI jegyzése is hetek óta zuhan, s most már 62 dollár körül mozog. Ez pedig már a kőolajtermelő országok szövetségét (OPEC) is rendkívüli lépésre sarkallta. Soron kívüli, bécsi miniszteri értekezletükön a kartell napi 28,808 millió hordós kitermelési plafonját 1,5 millió hordóval csökkenttették. Véleményük szerint az ideális szint valahol 70-90 dollár között lenne. Némi gondot okoz ugyanakkor számukra, hogy a tagországok termelési fegyelméről nem nagyon lehet beszélni. Alig akad olyan állam a kartellben, amelyik a közelmúltban csak egyszer is betartotta volna a rá kirótt határokat. Ilyen önfegyelemmel pedig az egyre szomorúbb vélemények mellett nehéz gátat szabni a mind lejjebb csúszó jegyzéseknek.
