Izland kétmilliárd dollárt kér az IMF-től
Kétmilliárd dolláros segítségért folyamodott az izlandi kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz, ilyen döntésre több mint harminc éve nem volt példa. - Nem gondolom, hogy az IMF teljesíthetetlen feltételeket szab, ezekről tájékozódtunk, mielőtt a kérésünket eljuttattuk hozzájuk. Korábban Oroszországgal is tárgyaltunk egy négymilliárd dolláros kölcsönről, de a megbeszéléseink zátonyra futottak - mondta sajtótájékozatóján Geir H. Haarde miniszterelnök. A kormányfő és Ingibjörg Solrun külügyminiszter is hangsúlyozta: jelezték a pénzügyi szervezetnek, hogy 860 millió dollárhoz azonnali hozzáférést szeretnének. (Izlandon a külügyminiszter is kormányfőnek számít, lévén az országot egy nagykoalíciós kabinet irányítja.) - A devizatartalékaink, a hitelrendszerünk szempontjából is létfontosságú ez az összeg - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a válság elsődleges szempontja ma is az, hogy ne az izlandi polgároknak kelljen megfizetni azokat az adósságokat, amelyeket magántulajdonban lévő bankok halmoztak fel. A kétmilliárd dollár a kormányfő szerint segíthet helyreállítani az országgal szembeni minimális bizalmat, beindíthatja a növekedést, ugyanakkor csak akkor, ha újragondolják a bankjaik működését. - A halászat fontos exportágazatunk, a turizmus pedig komoly devizabevételt jelent. Ezek eddig is stabil lábai voltak az országnak, s erre alapozva talpra lehet állítani Izlandot - mondta a két vezető politikus szinte kéz a kézben. Egyetértettek abban is, hogy csak a 2012-2015 közötti időszakra tehető az IMF-pénz törlesztése, amit világossá is tettek a valutaalap előtt.
Időközben épp csak olvadozik a jég Izalnd és Nagy-Britannia vitájában: London továbbra is zár alatt tartja az országában lévő izlandi érdekeltségeket annak fejében, hogy a csődbe ment és államosított izlandi bankokban sok brit közszervezet betétje ragadt benn. Bár tegnap a két pénzügyminiszter hosszasan tárgyalt egymással, az álláspontok alig közeledtek. - Együttműködünk az angol kormánnyal, vállaljuk a felelősséget, de nem kezelhetnek bennünket terroristaként. Amíg egy lapon vagyunk az al-Kaidával, addig nincs miről beszélnünk - húzta alá határozottan a miniszterelnök.