Leadja a költségvetés a gyedet
Az átdolgozott költségvetési tervben az egészségügy elveszítette a reformtörvényeknek köszönhető korábbi többleteit. Hiába marad el a járulékcsökkentés s őriz meg így az E-alap több mint kétszázmilliárd forintot, ez nem jelentkezik a tervezett kiadási oldalon.
Baraczka Mariann, a HealthCapital egészségügyi tanácsadó és piacelemző cég szakértője is azt állapítja meg, hogy bár az új tervezet már nem tartalmazza a 2,5 százalékos járulékcsökkentést, az így keletkező többlet alig érezteti hatását az egészségügyi kiadásokban. A korábbi tervezetben összesen 1450 milliárd forint ilyen kiadás szerepelt, az újban 1475 milliárd forint. Ez mindössze 25 milliárdos többlet, miközben a tervezett 2,5 százalékos járulékcsökkentés nélkül legalább 200 milliárddal kellene többnek lennie a kasszában. (A PM képviselője a parlamenti szakbizottság ülésén egy százalékpontos járulékcsökkentés hatását az E-alapban 87 milliárd forintra becsülte.)
Az egészségügyi tárca szóvivője lapunknak azt mondta, hogy az egészségügy nem vesztese az újratervezett költségvetésnek, mert csaknem ugyanannyit költhetnek, sőt néhány területen: a háziorvosoknak, a védőnőknek, a fogászatnak néhány száz millióval több pénz jut, mint amennyi a visszavont tervezetben volt. Az elmaradt járulékcsökkentéssel kapcsolatos kérdésünk elől kitért, csak annyit mondott: a bevételi oldalról 27 milliárdot "elvitt" a gazdasági növekedés elmaradása. Az összeg egy részét megtaláltuk: jövőre az állam már egyetlen forinttal sem járul hozzá az E-alapból folyósított gyermekgondozási díj (gyed) kiadásaihoz. A közelmúltig a gyedet a központi költségvetés állta, de tavaly nyár óta már csak az összeg felét adta, további 45 milliárd forintot a járulékbevételből emeltek át. A jövő évi költségvetési tervben azonban már nincs ott ez az összeg. Sőt a tervezet szerint a gyed utáni nyugdíjjárulékot, 21 milliárd forintot is az E-alap bevételeiből kell megfizetni. Várhatóan tehát csak ez a gyed-tétel mintegy 111 milliárdot visz el a járulékcsökkentés elmaradása által megmaradó pénzből.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. évi költségvetési tervet elemző tanulmánya szerint az egészségügyből az elmúlt három évben - a konvergenciaprogram következtében - reálértékben 12 százalékos forrást vontak ki. Jövőre további 0,2 százalékos elvonással a folyamat folytatódik. Az ÁSZ szerint nem biztos, hogy a ciklus első két évében megvalósított egészségügyi reformtörvények továbbra is képesek egyensúlyban tartani a kasszát. A legkockázatosabb területként a gyógyszerár-támogatást és a kórházak költségvetését jelölték meg.
A gyógyszerár-támogatásnál további megtakarításokra már nem lehet számítani. Az orvosok vényírási szokásainak tervezett szigorításáról szó sincs. Emlékeztetnek rá a számvevők, hogy a vényekhez adott gyógyszerár-támogatást 74,6 százalékról 68,2 százalékra csökkentette az állam. Ez a gyógyszerek vásárlóira rótt többletterhet. A gyártókra kényszerített árversenynek 2008-ban volt jótékony hatása, de jövőre már kifullad.
A kormány legutóbbi ülésén, engedve a gyártók követelésének, módosította a delistázási szabályokat. (Eddig ha az azonos terápiás csoporthoz tartozó két készítmény árkülönbsége az 50 százalékot meghaladta, akkor a drágább elvesztette a társadalombiztosítási támogatását. A kormány most növelte az 50 százalékos árkülönbséghatárt.) Ezzel az olcsóbb orvosságokat forgalmazók kerülnek versenyhátrányba.
Jelentős megtakarítást ért el az állam a gyógyító-megelőző ellátásokban, nem utolsósorban az úgynevezett teljesítménykorlát alkalmazásával. Az Állami Számvevőszék szerint itt sincs már tartalék, mert meghosszabbodtak a várólisták, azaz a megtakarítások jó részének terhét a betegek viselik.
