ÁSZ: nem elég óvatos a büdzsé
A 2009-es költségvetés átdolgozásakor a főbb keretszámokat, a büdzsé tartalékait, valamint a kiadási és a bevételi szerkezetet nem változtatták meg, arányaiban lényegében mindenre ugyanannyi jut az új terv szerint, mint amennyit az előző alapján költött volna rá az állam - olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében. A szervezet alacsonynak tartja a költségvetés egyensúlyi tartalékát, a tartalékok felhasználását pedig nem elég szigorúan szabályozottnak. Az Országgyűlésnek épp ezért azt javasolja az ÁSZ, hogy emelje a törvényjavaslatban lévő tényleges (ebbe a zárolt fejezeti tartalék nem számít bele) tartalék összegét 280 milliárdra, és szigorítsa a felhasználási szabályokat.
Arról elismerően szól a szervezet, hogy a központi költségvetés elsődleges (kamatok nélkül számolt) egyenlege jelentős pluszt mutat, valamint a büdzsé hiánya is megfelelően alacsony (az uniós kimutatásban a GDP 2,9 százaléka). A bevételi és kiadási számok közül azonban többet erősen kockázatosnak gondolnak a számvevők. S ismét kifejtik: a büdzsé tervezése szakmailag nem megfelelő, sok esetben nem megalapozott számításokon, hanem alkufolyamatokon alapul.
Az adóbevételek közül a regisztrációs adó, a hitelintézeti járadék és az áfa esetében jelez komoly kockázatokat a jelentés. A forgalmi adó 2270 milliárdos előirányzata szerintük eltúlzott, vagyis a pénzügyi kormányzat nem számolt eléggé azzal, hogy a korábban tervezettnél jóval kevésbé nő majd a lakossági fogyasztás, az infláció, a reálbér pedig nem nő. De a változatlanul hagyott társasági adó bevételi számnál (és különadónál) is megjegyzik: alacsony gazdasági növekedés idején kétséges, hogy növekszik-e annyival az adóalap, mint amivel a Pénzügyminisztérium számolt.
A kiadások közül kockázatot jelentenek a hiány teljesülése szempontjából a nem korlátos tételek, vagyis ahol a törvényben foglalt összegnél többet is lehet költeni. Itt is a szociális juttatásokat emeli ki a számvevőszék - például a családtámogatásokat, amelyekre az átdolgozott büdzsé szerint eleve jóval kevesebb jutna. Az egészségügyben a gyógyszerkiadásoknál és a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozását feszítettnek ítéli az ÁSZ, de nem teljesíthetetlennek. Nagyobb gondot (kockázatot) az államadósság finanszírozásával kapcsolatban jeleznek a számvevők, jobbára a pénzügyi válsággal összefüggésben.
Az önkormányzatoknál elsősorban az eladósodás továbbra is fennálló veszélyére hívják fel a figyelmet - a megyei és nagyobb városi helyhatóságok jó részénél aggasztó méreteket öltött az utóbbi években a kötvénykibocsátás, ami 15-20 évre szóló adósságot jelent a legtöbb ilyen város esetében. Így ismét azt javasolják a kormánynak, kezdeményezze az önkormányzati hitelfelvétel feltételeinek szigorítását.
