Szabad az út a negyedik mobilcég előtt
Egyértelműen a versenyélénkítés a célja a döntésnek - fogalmazott Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. - Az utóbbi években komoly versenyt tapasztaltunk a mobilpiacon, s ennek eredményeként csökkentek a szolgáltatások árai. Úgy látjuk azonban, hogy ez a verseny 2006 óta lelassult, a jelenlegi piaci pozíciók pedig alig változnak. Egy új szolgáltató belépése ismét lökést adhat a versenynek - fogalmazott.
A mobilpiac azonban valószínűleg nem lesz ötszereplős, csak négy. Ugyanis, bár két, országos lefedettségű mobiltelefon-hálózat létrehozására alkalmas frekvenciacsomag hasznosítására írtak ki pályázatot, de ezek közül csak az egyik alkalmas a szó mai értelmében mobiltelefon-szolgáltatásra: ez egy vegyes, 900, 1800 és 2100 megahertzes frekvenciákból álló csomag, vagyis olyan, mint amilyenen a jelenlegi szolgáltatók is működnek.
A másik a 450 megahertzes frekvenciára szól, amely inkább mobilinternet-szolgáltatásra alkalmas, s csak mostanság jelentek meg olyan készülékek, amelyekkel beszélni is lehet. A hangszolgáltatás azonban ezzel a technológiával a szakértők szerint kevésbé gazdaságos. A spektrum az egykori analóg rádiótelefonok (06-60) megszűnésével vált elérhetővé. A leendő nyertesnek ezen is digitális szolgáltatást kell nyújtania: az ezt lehetővé tévő technológia teljesen új ma Magyarországon. Segítségével olcsón elláthatók nagy sebességű, vezeték nélküli internettel gyéren lakott területek is, amelyek más szolgáltatók jelenleg üzleti alapon nem nyújtanak szolgáltatást. Már működik ilyen Lengyel- és Csehországban is.
A pályázat szerdán jelent meg, a kiírás szerint a nyertes pályázó tizenöt évre nyer frekvenciahasználati jogosultságot, azaz nem koncessziót. Ezt később hét és fél évvel meg lehet hosszabbítani egy későbbi megállapodás szerint. Már amenynyiben lesz nyertes pályázat. Információink szerint ugyanis a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyik csomag esetében sem ragaszkodik a nyertes kihirdetéséhez. Ha azonban az eljárás most eredménytelen lenne, akkor ezeket a frekvenciákat két évig nem lehet újra meghirdetni. Akkor viszont már jóval kisebb lenne egy esetleges piaci belépő lehetősége.
A pályázat korántsem árverseny. Mindössze százmillió forintos egyszeri díjat kér a hatóság, a pályázók az éves árbevételük meghatározott százalékát ajánlhatják fel, tulajdonképpen ez lesz a verseny tárgya. A minimum 0,75 százalék, de szakértők a két-három százaléknyi felajánlást sem tartják elképzelhetetlennek. A megajánlott rész hatvan pontot ér a százas értékelési rendszerben, a maradék negyvenet a pályázó piaci (külföldi) tapasztalata, üzleti terve alapján osztják ki, és még az alapján, hogy milyen gyorsan vállalja az indulást és a meghatározott lefedettség elérését. E tekintetben az előírt minimum is gyors tempót követel a leendő nyertestől: a 900-1800-2100 csomag nyertesének három év alatt minimum harmincöt százalékos lakossági, míg a 450 esetében harmincszázalékos területi lefedettséget kell elérnie. A mai számítások szerint az előbbi 120-150 millió eurós beruházást jelent, utóbbi pedig 70-80 millióba kerülhet.
Amikor a jelenleg használt 3G frekvenciákat 2004-ben pályázat útján elvitték a mai szolgáltatók, már meghirdettek egy a mostanihoz hasonló csomagot, ám végül nem voltak elég komolyak az ajánlatok. Ma már tudható, hogy a Tele2 és a HTCC pályázott, de egyik sem rakta le a kiírásban megkövetelt ötmilliárdos bankgaranciát. A nemzetközi trendek és a hazai helyzet alapján is kijelenthető, hogy a frekvenciák értéke azóta növekedett, s most esély van arra, hogy eredményes lesz a tender. A viszonylag alacsony belépési díj a hírközlési hatóság szerint alkalmat ad arra, hogy új üzleti modellek jelenjenek meg a piacon, sőt arra is, hogy a megszerzett frekvenciákat a nyertes ne egyedül hasznosítsa, hanem esetleg egy (vele is versenybe szálló) olyan mobilszolgáltatónak adjon terepet, amely bérli a hálózatot.) A pályázaton nem indulhatnak a jelenlegi szolgáltatók és azokkal tulajdonosi érdekeltségben lévő cégek sem. A kiírás szerint az sem lehetséges, hogy üzleti bukás esetén a használati jogokat, vagy a későbbi mobilcéget olyan vállalatnak adják el, amely az eredeti kiírásból ki volt zárva.
A kiírás azonban máris komoly vitát váltott ki, a jelenlegi szolgáltatók élesen bírálják a frekvenciák efféle hasznosítását. Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint az ügyfelek és az információs társadalom fejlődésének érdekeit a szabad frekvenciák jelenlegi mobilszolgáltatók közötti felosztása szolgálta volna a legjobban. Így ugyanis éppen az eddig legnagyobb infrastrukturális beruházásokat végző mobilszolgáltatókat zárják ki abból a lehetőségből, hogy mobil széles sávú hálózatukat és szolgáltatásaikat mind szélesebb körben, dinamikával és minőségben fejleszthessék. A telített magyar mobilpiacot a kezdetektől igen éles verseny jellemzi, nem egy negyedik szolgáltató megjelenése, hanem a jelenleg is a piacon lévő mobilszolgáltatók fejlesztési lehetőségének kiterjesztése hozhatna valós előnyöket az ügyfeleknek - tette hozzá.
A pályázat szerint egyébként a jelenlegi szolgáltatók hozzájuthatnak bizonyos plusz frekvenciákhoz - igaz, nem mindegyikük. A hatóság lehetővé tette, hogy a pályázat nyertese egy jelenlegi szolgáltatóval közösen szálljon harcba egy speciális frekvenciacsomagért, amelyen nem telefonszolgáltatást lehet nyújtani, hanem a szolgáltatók gerinchálózatának kiépítésére alkalmas. A kiírás szerint a megnyert 900 Mhz-es sáv egy részét az új szolgáltató átadhatja annak a réginek, amelyikkel együtt indul gerinchálózati csomagért. Akár arról is megállapodhat a két fél, hogy a piacra lépő cég egy meghatározott ideig használja a partnere hálózatát belső roamingra, így ügyfelei ott is elérhetők lehetnek, ahol még nem épített ki hálózatot. Így tudott országos szolgáltatást nyújtani indulása után két évig a Vodafone is.
A hírközlési hatóság által kiírt frekvenciapályázatok a külföldi befektetőkben komoly kérdéseket vethetnek fel a magyar piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát illetően - mondta lapunknak Ove Fredheim. A Pannon vezérigazgatója szerint a pályázatok kiírásának folyamata számos ponton nem felel meg a vonatkozó hazai és uniós előírásoknak. A folyamat meglepően gyorsan zajlott le: a vonatkozó kormányrendeletet október 18-án jelent meg, a miniszteri rendeletet 21-én, a pályázatok kiírására pedig 22-én került sor. Emellett a hatóság nem egyeztetett előzetesen az érintett harmadik felekkel, például érdekképviseletekkel vagy magukkal a szolgáltatókkal, amit (mivel a pályázat a jelenlegi szolgáltatókra korlátozásokat tartalmaz) uniós szabályozás ír elő - tette hozzá.
Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője szerint a nyár elején, az ügyben rendezett nyilvános közmeghallgatáson az egyeztetés hivatalosan megtörtént, de ezt követően is voltak személyes egyezetések. - A pályázat nem rendkívüli sietséggel lett kiírva, hanem megfelelően elő lett készítve, és a megfelelő kormányzati döntések meghozatala után került sor a pályázat kihirdetésére - reagált Ove Fredheim kritikáira a szóvivő.
