Recessziós félelmek
A globális recesszió bekövetkeztéről érkező fenyegető hírek szerdán végigsöpörtek a világ vezető tőzsdéin, 5 százalék körüli eróziót okozva az indexekben. A BUX ennél kisebb mértékben, 3,43 százalékkal csökkent, az index átlépte a tizenkétezer pontot - ilyen mélységben utoljára négy éve járt. A zuhanást a Mol vezette: az olajpapír záráskor 9600 forintot ért, 8,57 százalékkal kevesebbet, mint előző nap, de az árfolyam napközben tízszázalékos veszteséget is mutatott. Az OTP kivételesen a nyertesek között volt: a részvény 1,85 százalékos erősödéssel 2699 forinton zárt, bár ehhez vélhetően hozzájárult, hogy a bank ismét saját papírjait vásárolta. A borús hangulat csütörtökön sem javult a világ tőzsdéin (a pesti parketten nem volt kereskedés), igaz, nem is romlott nagyon, hiszen a vezető európai indexek nem nagy kilengések után gyakorlatilag szinten maradtak. London 1,16, Frankfurt 1,12 százalékos mínusszal, míg Párizs minimális, 0,38 százalékos plusszal zárt.
Ezúttal a recesszió elhúzódása töltötte el aggodalommal a befektetőket, s erre néhány vezető amerikai nagyvállalat harmadik negyedéves gyorsjelentése jó alapot is adott. Nem javított a hangulaton, hogy a befektetési bankházból kereskedelmi bankká alakuló Goldman Sachs úgy döntött, minden tizedik dolgozóját elküldi, azaz 3260 fővel csökkenti létszámát a pénzügyi válság miatt. A gyógyszergyártó óriás, az Eli Lilly is veszteségessé vált, miután 1,5 milliárd dolláros kártérítést kellett kifizetnie egyik, a remélt hatást meg nem hozó készítménye miatt. A Dow Chemicalnek, a legnagyobb amerikai vegyiműveknek hat százalékkal nőtt ugyan a negyedéves nyeresége, ám a cég megrendeléseinek visszaesése, következésképpen profitkilátásainak rosszabbodását vetítette előre.
A General Motors fehérgalléros dolgozóinak nyugdíjazását gyorsítaná fel azzal, hogy felfüggeszti a kedvezményes munkavállalói programjait, míg a Chrysler 1825 dolgozójától válik meg a csökkenő keresletre hivatkozva. Tetejébe a helyi munkaügyi minisztérium arról számolt be, hogy az első alkalommal munkanélküli-segélyért folyamodók száma a múlt héten az elemzők által várt 470 ezer helyett 478 ezerre nőtt, azaz 15 ezerrel többen kértek segélyt, mint a megelőző héten. Miután a négyszázezres szám az Egyesült Államokban a recesszió határköve, ezért nem kétséges, hogy a gazdaság lefelé tartó szakaszába ért. Egy éve még csak 333 ezren jelentkeztek munkanélküli-ellátásért.
Alan Greenspan, a tavaly leköszönt Fed-elnök önkritikája sem sokat szépít a dolgon. A volt jegybanki vezető szerint ilyen "hitelcunami" évszázadonként egyszer söpör végig a világon, bekövetkeztére előjelek nem utaltak - ismerte el Greenspan tegnapi kongresszusi meghallgatásán, saját felelősségét elhallgatva az ügyben. A kongresszus most olyan tervet dolgoz ki, amellyel megsegítené az ingatlanhiteleseket, hogy ne kelljen elárvereztetni a házukat.
