Két, országos lefedettségű mobiltelefon-hálózat létrehozására is alkalmas frekvenciacsomag hasznosítására ír ma ki pályázatot a Nemzeti Hírközlési Hatóság - tudta meg a Népszabadság. Az egyik felkínált csomag vegyes, 900, 1800 és 2100 megahertzes frekvenciákból áll, vagyis olyan, mint amilyenen a jelenlegi szolgáltatók is működnek. A másik a 450 megahertzes frekvenciára szól, amely az egykori analóg rádiótelefonok (06-60) megszűnésével vált elérhetővé. A leendő nyertesnek ezen is digitális szolgáltatást kell nyújtania: az ezt lehetővé tévő technológia teljesen új ma Magyarországon, megjelenését a piac és a hírközlési hatóság is régóta kívánatosnak tartotta. Többek között azért, mert segítségével - terjedési viszonyainak köszönhetően - olcsón elláthatók nagy sebességű, vezeték nélküli internettel olyan területek is, amelyek gyéren lakottak, s ezért más szolgáltatók (sem mobil, sem vezetékes) jelenleg üzleti alapon nem nyújtanak szolgáltatást. Sőt ez a technológia elsődlegesen erre jó, tehát a nyertes pályázó alapvetően internetszolgáltatást nyújt majd rajta, noha már megjelentek olyan készülékek is, amelyek hangátvitelre is alkalmasak. Már működik ilyen Lengyel- és Csehországban is, s minő fura párhuzam, még idén elindul az izlandi szolgáltatás is.

A pályázat ma jelent meg a Hírközlési Értesítőben is, a kiírás szerint a nyertes pályázó tizenöt évre nyer frekvenciahasználati jogosultságot, azaz nem koncessziót. Már amenynyiben lesz nyertes pályázat. Információink szerint ugyanis a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyik csomag esetében sem ragaszkodik a nyertes kihirdetéséhez, ha a pályázók nem lesznek elég komolyak - azaz nem ajánlanak elég pénzt, és nem elég komoly a hátterük. Emlékezetes ugyanis, hogy 2004-ben, amikor a jelenleg használt 3G frekvenciákat pályázat útján elvitték a mai szolgáltatók, már meghirdettek egy a mostanihoz hasonló csomagot, ám végül nem voltak elég komolyak az ajánlatok. Ma már tudható, hogy a Tele2 és az akkori HTCC pályázott, de egyik sem rakta le a kiírásban megkövetelt ötmilliárdos bankgaranciát. A nemzetközi trendek és a hazai helyzet alapján is kijelenthető, hogy a frekvenciák értéke azóta növekedett, most esély van arra, hogy eredményes lesz a tender.

A kiírás azonban mindenképpen vitát kavar majd, hiszen a nyár elején, a hasznosításról rendezett közmeghallgatáson a piacon lévő szolgáltatók hangsúlyozták: a frekvenciákat sokkal jobban lehetne hasznosítani, ha azt közöttük osztanák ki, növelve ezzel a széles sávú internetes kapacitásaikat. Mint azt akkor Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese mondta, örömmel látnak minden új versenyzőt a piacon, ha az azonos feltételek mentén nyer jogosultságot az indulásra.

Lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban egy új belépőnek nagyságrendekkel kevesebbet érhet meg a frekvencia, a legtöbben öt- és tízmilliárd forint közé taksálták az összeget. Úgy tudjuk, hogy a hírközlési hatóság hasonló konstrukciót szorgalmaz, mint amelynek keretében a Vodafone 2004-ben hozzájutott a harmadik generációs sávhoz (2100 megahertz). Nagyságrendileg nyolcmilliárd forintot fizettek egy összegben, de vállaltak árbevétel-arányos díjat is, amely nem lehet kevesebb nyolc és fél milliárdnál. Noha a szakértői becslésekben megjelölt összegek jóval kisebbek, mint amit a jelenlegi piaci szereplők anno fizettek, azt is meg kell jegyezni, hogy az egykori Westel és a Pannon GSM szűz piacra lépett, míg a Vodafone 1999. decemberi indulásakor is alig volt magasabb az előfizetők száma kétmilliónál. Ma pedig 11,7 millió előfizetőt regisztrálnak a cégek. Igaz, Ludányi Edgár, a Nemzeti Hírközlési Hatóság közgazdasági főigazgató-helyettese még a nyári közmeghallgatáson hangsúlyozta: a családok 15-20 százalékában még egy mobil sincs.

A frekvencia ára

Forrás: NHH, Népszabadság-gyűjtés

* 900 és 1800 MHz együtt

** plusz árbevétel-arányosan, de minimum 8,5 milliárd forint