Sorukra várnak a bíróságon a fizetési meghagyások
Újabban többhetes késéssel tudják csak kibocsátani a fizetési meghagyásokat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB), noha erre a törvény benyújtástól számított harminc napot ír elő. A PKKB elnöke Fazekas Sándor - aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökhelyettese is egyben -, a torlódást a parkolótársaságok által benyújtott fizetési meghagyások (szakzsargonban: fmh), illetve keresetek az utóbbi két évben rájuk zúdult mennyiségével indokolta, de úgy nyilatkozott, hogy a jelentős késedelmekre való hivatkozással hozzájuk még nem érkeztek panaszok. Tény, hogy korábban nagyjából évi 40 ezer fizetési meghagyási ügy érkezett a PKKB-ra, 2007-ben már 118 ezer ilyen kérés volt, az idén pedig már szeptember körül elérték ezt a szintet. A majd háromszoros ügyszám kezelését azonban azonos létszám mellett kell megoldaniuk. Ez ma annyit jelent, hogy a nemperes csoport titkárai átlagosan naponta 100-150 fizetési meghagyásos ügyet kénytelenek feldolgozni - mondta Fazekas Sándor. Emiatt már a peres csoportból is kénytelen volt fiatal bírójelölteket átirányítani az fmh-s "ügyintézésre".
A PKKB nem peres részlege mondhatni a parkolási társaságok "házi bíróságává" degradálódott. Míg korábban 2-5 százalékos arányt tettek ki a társaságok ügyei, az idén augusztusig benyújtott 94 ezer fizetési meghagyás 60 százalékát tették ki a parkolással kapcsolatos ügyek. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2005-ben hozott jogegységi határozata ugyanis lehetővé tette a társaságoknak, hogy a keresetüket a nem fizető autós lakhelyén és a bírságolás helyén egyaránt benyújthassák. A döntésre azért volt szükség, mert a bíróságok addig különféleképpen ítélték meg a parkolási pótdíj - igényének polgári perben történő érvényesíthetőségét, illetve behajthatóságát. Így például Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság eleve kizárta a bírósági utat, a parkolási bírságokat egyértelműen adók módjára behajthatónak ítélte. Ezzel szemben a Fővárosi Bíróság úgy látta, hogy az ilyen ügyek peresíthetők, és a társaságok a keresetüket az autós lakhelyén és a bírságolás helyén egyaránt benyújthatják. Az LB végül lényegében az FB érvelését fogadta el.
A fővárosi társaságok - illetve a megbízásukból tevékenykedő ügyvédi irodák - persze kapva kaptak a kényelmes lehetőségen, hogy minden ügyüket egy helyen, nevezetesen a PKKB-n intézhetik, és az eleve leterheltnek számító bíróságot 2007-tól elárasztották az ügyeikkel. A dugódíj bevezetése kapcsán készült statisztikák kimutatták, hogy a főváros útjait ellepő autóknak átlagosan a fele az agglomerációból, vagy még távolabbról érkezik, s ezt erősíti meg a PKKB házi felmérése is: parkolótársaságok által benyújtott meghagyások 40 százaléka a lakóhely alapján a vidéki bíróságokhoz, míg 25 százalékuk más kerületekhez kellene, hogy kerüljön. Ráadásul az ügytöbblet nemcsak a fizetési meghagyásokat intéző nem peres csoportot érinti. A társaságok ugyanis a nem fizető ügyfelet be is perelhetik a PKKB-n. És ezt nem egyszer meg is teszik.
Fazekas Sándor úgy becsüli, hogy csak az idén első fél évben nyolcezerrel több fizetési meghagyásból fakadó peres eljárást kellett a tárgyalniuk.
A társaságoknak kényelmes megoldás azonban valóságos sorscsapással egyenértékű a fővárosban megbírságolt vidéki autósok számára. Ők ahelyett, hogy "odahaza", a lakócímük szerint illetékes bíróságokra járnának bizonyítani igazukat, mehetnek fel Budapestre, nem is egyszer.
De mások is a pokolba kívánják a parkolási társaságokat. Azokról a hitelező magánszemélyekről van szó, akik csak a PKKB-n tudják benyújtani a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó kérelmüket. Úgy tudjuk, hogy pesti ügyvédek a "parkolós ügyek" miatt magánügyfeleiknek már nem is ajánlják az fmh-t, pedig az éppenséggel az adósságbehajtás praktikus és gyors módja lenne. Amennyiben ugyanis az adós nem mond ellent a követelésnek, úgy a hitelező hamar a pénzéhez juthat, elejét véve egy hoszszas jogi procedúrának. Ezzel egyben a bíróságok leterheltsége is csökkenhetne.
Eddig a 200 ezer forint alatti követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehetett érvényesíteni, míg az új polgári perrendtartás (Pp.) már egymillió forintra emelné az alsó összeghatárt. Fazekas Sándor szerint a Pp. az idén elfogadott módosítása, amely ötről egy évre csökkentette a parkolási ügyek elévülését - visszamenőleges hatállyal is - valamelyest csökkentette az ügyterhet a PKKB-n, azonban az igazi megoldás az lenne, ha újra egyedül a lakóhely szerint illetékes bíróságokhoz tartoznának a parkolási ügyek. Ez egybevág az Országos Igazságszolgáltatási Tanács céljával, hogy egyenletes ügyeloszlás legyen az egyes bíróságokon.
A parkolótársaságok sem tétlenkednek, így nemrég az ugyancsak leterhelt Alkotmánybíróságon támadták meg a polgári perrendtartás idézett módosítását, kifogásolva az elévülési idő lerövidítésének viszszamenőleges alkalmazását.
