Kisebb növekedésből alacsonyabb hiány
Benyújtotta az Országgyűlésnek az új költségvetési törvénytervezetet a kormány. Az új terv a korábbinál jóval kisebb gazdasági növekedéssel, inflációval, exporttal, importtal és lakossági fogyasztással számol. A gazdaság 1,2 százalékkal gyarapodhat jövőre a mostani várakozás szerint, ehhez a korábban prognosztizált 4,3 helyett 3,9 százalékos áremelkedés társulhat. A lakossági fogyasztásban a kormány mindössze 0,3 százalékos növekedést vár. A nettó bérek ugyanis csak az inflációval megegyező mértékben nőnének a kormány prognózisa szerint. Azaz átlagban nem emelkednének jövőre a reálbérek.
Az európai külpiacokon várható keresletcsökkenés miatt feleakkora exportnövekedés várható, mint korábban: 8 helyett mindössze 4,1 százalékos. Az importnövekedés mértéke ezzel megegyező az új tervben, míg korábban a behozatalnál visszafogottabb bővülésre számítottak, mint a kivitelnél. A folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb is lesz, mint amit 2008-ra várnak, a GDP 7 százalékára teszi a prognózis (az ideit 6,7-re).
A költségvetés a kisebb növekedés, fogyasztás, export és a relatíve alacsonyabb árak és bérek miatt kevesebb adóbevételre számíthat, ellenben magasabbak lesznek az államadósság kamatkiadásai. Az államháztartási hiány ennek ellenére kisebb lesz, mint ami a korábbi tervben szerepelt: a GDP 3,2 százaléka helyett 2,9 százalék. Ez már az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumoknak megfelelő szint. A magyar elszámolásban ez annyit jelent, hogy 975,9 milliárd forint helyett 895 milliárd lesz a deficit. Mindez 98 milliárd forinttal kisebb bevétel és közel 179 milliárddal kisebb kiadás mellett. A kamatkiadás azonban 30 milliárd forinttal magasabb lesz, vagyis végső soron 210 milliárdos megszorítást tartalmaz az új terv a régihez képest. Ennek java része a központi költségvetést érinti, ahol 154,5 milliárddal csökken az elsődleges, vagyis a kamatkiadások nélkül számolt költés. A nyugdíjkassza 65 milliárddal lett karcsúbb, az egészségügyi alap 25 milliárddal többől gazdálkodhat, az önkormányzatok pedig összesen 38 milliárddal költhetnek kevesebbet - adósságaik után ellenben majdnem kétszer annyi kamatot fizetnek majd, mint amit korábban kalkulált számukra a pénzügyi tárca.
A központi költségvetésben a lefaragás a vasútra és a közútra fordított kiadásokat, valamint a jóléti kiadásokat érinti leginkább. A közlekedésre 43,6 milliárddal költünk majd kevesebbet, a családi pótlék késleltetett (szeptembertől várhatóan az infláció mértékének megfelelő, 3,9 százalékos) emelése pedig 15 milliárdos megtakarítást hozhat. A jóléti kiadások között hatmilliárdot spórol a büdzsé a kultúra támogatásán - az önkormányzatokkal együtt ezen a területen 10 milliárdos a mínusz. Az állami működésre ugyancsak 10 milliárddal költ kevesebbet a központi államigazgatás (igaz, az összeg nagy részét a védelmi kiadásokon spórolja meg a kormány), ugyanennyit kénytelenek faragni az igazgatási kiadásokból az önkormányzatok is. A helyhatóságoknál a környezetvédelmi kiadások csappannak meg leginkább (13 milliárddal), de kevesebb jut lakásügyekre, kultúrára és közutakra.
A spórolást a nyugdíjasok is megérzik majd, nyugellátásokra 65 milliárd forinttal költ kevesebbet az állam jövőre, mint ahogy eddig tervezte. A nyugdíjkorrekció 2009-re tervezett lépését eltolják szeptemberre. (A nyugdíjak "normál" emelése 3,9 százalék lesz januártól.)
Az egészségbiztosítási alapba ugyan sokkal több bevétel érkezik a járulékcsökkentés elmaradása miatt, ám ez nem látszik majd meg az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásokon.
A kormány által most előterjesztett javaslat nem igazán reflektál az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 2009-es költségvetés makropályájához készített jelentésében megfogalmazott aggodalmakra. Az ÁSZ jóval nagyobb egyensúlyi tartalékot tartana indokoltnak fenntartani, mint amit most terveznek, de a számvevők sokkal magasabb kamatkiadásokkal (120 milliárdos plusszal, míg a kormány 30 milliárddal toldotta meg az előirányzatot) és durván megugró álláskeresési támogatási igénnyel számoltak. Utóbbi egyáltalán nem látszik az új számokban.
Szigorúbb kifizetés a közbeszerzésekben
Jövő február 15-től a 200 ezer forint feletti közbeszerzési megbízási díjakat csak akkor lehet majd kifizetni egy alvállalkozónak vagy vállalkozónak, ha az megbízójának igazolást mutat be arról, hogy nincs adótartozása sem az APEH, sem a vámhatóság felé. Ennek módja lehet akár nullás igazolás, akár az, ha az illető vállalkozó szerepel a 2009. február 10-én "debütáló" pozitív adóslistán. Utóbbira a cégek havonta jelentkezhetnek majd az APEH-nél, ha nincs adó- és köztartozásuk, nem állnak felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, adószámukat nem függesztették fel.
Ha van adótartozása az alvállalkozónak, akkor az ő megbízója köteles lesz visszatartani a megbízási díjat, amíg az APEH annak terhére le nem foglalja a hiányzó összeget. Ha a tartozás ellenére fizet valaki, akkor ő is egyetemlegesen felel majd alvállalkozója tartozásáért.
Szintén bekerült a törvénycsomagba a járulékalapok egységesítése: a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói tb-járulék alapja, valamint az egyéni tb-járulék és a munkavállalói járulék alapja lesz ugyanaz, ami kisebb adminisztrációs terhet jelent majd a foglalkoztatóknak. Minimálisan emelkedik jövőre az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék a mostani havi 4350 forintról 4500 forintra. (Ezt például azoknak kell fizetniük, akik máshol - munkahelyen, iskolában - nincsenek biztosítva). S rendezi a PM azt a problémát, hogy ma, ha egy kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas több vállalkozásban is tag, akkor többször is be kell fizetnie havonta a 4350 forintos összeget. Ha elfogadja a T. Ház a javaslatot, jövőre már csak egy helyen kell fizetnie. (B. P.)
