Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felvetette, hogy a globális pénzügyi rendszert újradefiniáló, a világ vezető gazdaságait, valamint Oroszországot tömörítő G8-ak részvételével zajló értekezletet a világszervezet égisze alatt rendezzék, ezzel is mutatva a multilaterális megoldás iránti közös elkötelezettséget. Ezt azonban a Fehér Ház udvariasan elhárította. A csúcsra meghívott további országok között szerepelnek a feltörekvő gazdaságok, Kína, Brazília, India, illetve Ausztrália, Dél-Korea és Szaúd-Arábia is a The Washington Post vasárnapi száma szerint.

A követendő elvekben azonban még koránt sincs egyetértés. Abban megállapodtak, hogy a szabályozó intézményi változások mellett "alapvető a demokratikus kapitalizmus alapjainak megtartása; a szabad piacok, a szabad vállalkozás, a szabad kereskedelem melletti elközelezettség." De az Egyesült Államok ellenzi például, hogy az új szabályozás olyan mélyreható legyen, mint amilyennek Európa tervezi. Nem támogatja, hogy minden pénzintézetre kiterjedjen, érintse a csúcsvezetői jövedelmeket. Azt az elképzelést, hogy a kockázati alapok tevékenységét is globális keretek között felügyeljék, még a britek sem támogatják. Sarkozy és Barroso egy globális korai előrejelző rendszer létrehozását, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepének átgondolását, a pénzintézetek mellett a hitelminősítőkre is kiterjedő szigorúbb szabályozást szorgalmazott. Felvetődik az adóparadicsomok megregulázása is. A G7-ek csoportjának egy héttel ezelőtti pénzügyminiszteri értekezletén a fő nézeteltérés Amerika és Nagy-Britannia között az volt, hogy a klíringházakként működő központi bankok vagy kormánygarancia segítségével élesszék újra a bankközi kölcsönöket.

Sarkozy egyébként a frankofón (francia nyelvű) országok hétvégi, a kanadai Québecben tartott csúcsértekezletén részletesen is kifejtette elképzeléseit az újjáalapított kapitalizmusról. Mint a Magyarországot az eseményen képviselő Szabó Miklós akadémikus lapunknak elmondta: a pénzügyi válság rányomta bélyegét a csúcsra, a francia államfő beszédét pedig többször is vastaps szakította félbe. Mint mondta, a világ rossz irányba megy, többször elismételte, hogy az újjáalapított kapitalizmusnak jobban kell tisztelnie az embert. Véget kell vetni szerinte a profit megszállott, rövid távú hajhászásának, a spekulációra és a mohóságra épülő rendnek. Ehelyett az etikai szempontoknak, a morális és szociális felelősségnek kell előtérbe kerülnie a gazdaságban.

A neoliberális dogmáknak, a deregulációnak adott pofon, amely ezúttal nem keynesiánus közgazdászok, hanem a valóság részéről érkezett, az amerikai pénzügyi sajtóban is érezhetően felértékeli Sarkozy, illetve a saját népszerűtlenségét is most jelentősen oldó Gordon Brown vezető szerepét. Ugyanakkor a Post megszellőzteti: Barack Obama elnöksége esetén vezető szerephez juthat kormányában Robert Rubin, aki Bill Clinton adminisztrációjában betöltötte már a pénzügyminiszteri posztot, s éppenséggel korábbi nagy deregulátorként bírálja most a sajtó. De a kincstár élén szintén kipróbált Lawrence Summers, illetve Timothy Geithner, a New York-i Fed elnöke is helyzetbe kerülhet. Ha november végén lesz a tervezett csúcs, úgy éppen az lesz az egyik érdekessége, hogy Amerika már új elnököt választott, de a jövő irányvonalának kijelölésében Bush játszhat még szerepet. A republikánus John McCain elnöksége esetén Michael Bloomberg, New York milliárdos üzletember polgármestere vagy Robert Zoellick, a Világbank jelenlegi elnöke kaphatja a pénzügyi tárcát.