Az MKB, a Volksbank és a Raiffeisen után tegnap a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP is bejelentette, hogy szigorít a devizaalapú hitelezésen. A bank egyrészt megemeli a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönök kamatát, illetve az eddiginél nagyobb hitelfedezetet követel meg (tehát például lakásvásárlás esetén az ingatlan értékének alacsonyabb mértékéig folyósít kölcsönt), s egyben kiterjeszti az árfolyam-garanciát, valamint a forintban fix törlesztést. Az OTP emellett arról is döntött, hogy az úgynevezett világhitelt ezentúl csak a privát banki ügyfelek számára kínálja, ami praktikusan azt jelenti, hogy mindenki más számára elérhetetlenné válik a japánjen-alapú devizahitel.

A devizahitelezés volt a fő témája a Magyar Nemzeti Bank és a magyar bankpiac döntő többségét jelentő hét hitelintézet képviselőinek tegnapi egyeztetésén is. Az ezután kiadott közös nyilatkozat szerint ugyan a korábbinál szigorúbb feltételek mellett lehet majd csak kölcsönhöz jutni, a növekedés üteme pedig lassulni fog, de továbbra is bővül a hazai banki hitelnyújtás, s ezen belül a devizahiteleké is. A bankok vezetői szerint bár a pénzügyi válság hatásaitól a magyar bankrendszer sem függetlenítheti magát, ám kellően stabil háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy a jövőben is kielégítse az ügyfelek hiteligényét. A bankok ugyan eltérő üzletpolitikát folytatnak, ám az biztos, hogy a hitelek deviza-összetétele változni fog: a svájcifrank-alapú hitelek aránya csökken, helyét várhatóan a forint- és az euróalapú hitelek veszik át.

A jövőben a frankalapú hitelek a deviza elérhetősége és kamatárazása miatt kockázatosabbak lesznek, és ezért várhatóan az euróhitelek aránya nőni fog a devizahiteleken belül - mondta az MTI-nek Török László, a CIB Bank vezérigazgatója. A Magyar Bankszövetség alelnöke szerint valószínűleg többen választják majd a forinthiteleket, mivel relatív versenyképességük javul a devizakamatok és a forintkamatok közeledése nyomán. A magyar bankrendszer stabilitását dicsérte Charles Dallara is. A Nemzetközi Pénzügyek Intézetének (IIF) hazánkban tartózkodó ügyvezető igazgatója egy tegnapi háttérbeszélgetésen méltatta a vezető magyar bankok és a jegybank megállapodását a devizaalapú hitelezés folytatásáról. - Az önök bankrendszere korántsem sérülékeny. A betegséget, amelynek tünetei Magyarországon is megmutatkoznak, New Yorkból, Londonból, Párizsból és Zürichből hurcolták be, a nemzetközi pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül. Tehát a nyugati bankok sokkal többet tehetnek a stabilitásért, mint a magyarok, de a kormányoknak is sok feladatuk lesz még a rendszerek stabilizálásában - mondta a pénzvilágban tekintélyes szerepet betöltő szervezet igazgatója.

Ugyanakkor kifejtette, hogy a magyar kormány intézkedései, melynek eredményeként az elmúlt években jócskán javult a költségvetés egyensúlya, jelen gazdasági helyzetben nem elegendőek. - Ilyen körülmények között egyetlen ország sem engedhet meg magának olyan széles körű és bőkezű szociális ellátórendszert, mint amilyen az önöké. Úgy gondolom, olyan kiadáscsökkentésre van szükség, amely érinti a szociális kiadásokat is - jelezte a szakember, aki kitért a ma kezdődő nemzeti csúcsra is: - A résztvevőknek a fiskális fegyelemről kell megállapodniuk, méghozzá legalább középtávon - hangsúlyozta Dallara.

Butaság viszont a magyar pénzügyi rendszert az elmúlt két hétben padlóra került izlandival összehasonlítani - jelezte a szakember. - Izland nagyon távol van önöktől, nemcsak földrajzi, gazdasági értelemben is. Csak egy példa: a magyar devizaadósság a GDP felét teszi ki, míg az izlandi az ottani GDP nyolcszorosát! - mondta Dallara, aki ezzel együtt biztos abban is, hogy a nemzetközi bankvilágnak újra kell gondolnia a működési modelljét. Magasabb minőségi követelmények szerint kell dolgozniuk a bankoknak, és komolyan felül kell vizsgálni a hitelminősítés jelenlegi gyakorlatát is. Enélkül nem állhat helyre a bizalom a pénzvilág szereplői között.

Charles Dallara