Pánikszerű pénzkivonás az alapokból
Megrohanták a kisbefektetők a hazai alapkezelőket: október elseje és tizenötödike között 119 milliárd forintot vontak ki a befektetési alapokból, szemben a szeptemberben összesen kiáramló 11 milliárddal. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) legfrissebb adatai szerint a legnagyobb veszteség a pénzpiaci alapokat érte, ezekből 34 milliárdot vontak ki, míg a likvid- és az ingatlanalapokból 30-30 milliárd forint tűnt el az elmúlt két hétben.
Pánikreakcióról van szó, az elmúlt napok eseményei, a tőzsdeindexek zuhanása és a forint árfolyamának kiszámíthatatlan ingadozása miatt a befektetők egy része megijedt és pénzét bankbetétbe helyezte át - mondta Temmel András, a Bamosz főtitkára. A folyamatot az is erősíti, hogy a bankok rég nem látott magas kamatokkal igyekeznek minél több lakossági forrást magukhoz vonzani, illetve a betétbiztosítási plafon 13 millióra emelése is a betétek felé terelte az ügyfeleket.
A kifizetések rendben zajlanak, az alapok likvid vagyona kellő fedezetet nyújt a befektetési jegyek visszavásárlására. Nehéz, de nem megoldhatatlan helyzetet legfeljebb az okozna, ha a mostani tőkekivonási hullám eltartana még néhány hétig, akkor ugyanis az alapoknak már a hosszú távú befektetéseikhez is hozzá kellene nyúlniuk. Ezek felszabadítása azonban a jelenlegi piaci környezetben nem lenne könnyű, hiszen például az állampapírpiacról az utóbbi időben teljesen eltűntek a vevők - tette hozzá Temmel.
Így gondolja Váradi Zoltán, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatója is. A szakember szerint, ha a jelenlegi pánikhangulat tartósulna, az esetleg nehézséget okozhatna azoknak az alapoknak, melyek portfóliójukon belül nagyobb arányban tartanak hosszú távú befektetéseket, bár a tegnap bejelentett jegybanki intézkedések eredményeként talán ismét magára talál az állampapírok piaca. A Bamosz elnökségi tagja szerint attól nem kell tartani, hogy bármelyik befektetési alap jegyeinek forgalmazását azért függesztenék fel, mert a befektetőket nem tudják kifizetni. Az alapok nettó eszközértékük tíz százalékáig hitelt is felvehetnek. Ha másként nem menne, így még mindig ki tudnák fizetni az ügyfeleket - tette hozzá.
Az elmúlt napok hektikus árfolyammozgásai miatt előfordulhat, hogy bár egy alap fizetőképes, befektetője mégsem juthat hozzá azonnal a pénzéhez. A Raiffeisen Alapok Alapja - Konvergencia jegyeinek forgalmazását például az elmúlt másfél hétben háromszor is fel kellett függeszteni, mert az alap nettó eszközértéket, s így a befektetési jegyek árfolyamát nem lehetett pontosan megállapítani. Az alap portfóliójában szerepel három olyan osztrák alap, melyek az orosz tőzsdén is jelen vannak, és amikor a moszkvai kereskedést felfüggesztették, nem lehetett tudni azok pontos értékét. lyenkor a jegyek eladását és visszavásárlását átmenetileg felfüggesztik.