Nyugtató az olvadó alapoktól

Bizalomerősítőnek szánt sajtótájékoztatót tartott tegnap a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) és Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A közös fellépésre azért volt szükség, mert októberben a hitelválság által kevésbé érintett alapoknál, például a hazai befektetési alapok vagyonának harmadát magukénak tudó pénzpiaciaknál is felgyorsult a pénzkiáramlás. (A legnagyobb veszteségeket a részvényalapok szenvedték el: vagyonuk az év eleji 388 milliárdról szeptember végére 280 milliárd forintra csökkent a piaci teljesítmények és a tőkekivonások miatt.)

Ugyan április óta a pénzpiaci alapokból több tőkét vontak ki a befektetők, mint amennyi friss forrás érkezett, ám a kiáramlás eddig fokozatos és összességében kis mértékű volt. Az elmúlt napokban megváltozott a helyzet, a pénzkivonás üteme felgyorsult, az ügyfelek egy részét a pénz- és tőkepiacok pánikszerű reakciói irracionális döntésekre sarkalja - mondta Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, a Bamosz elnöke. - A befektetési alapok nem tudnak csődbe menni, összetett portfóliójuk garanciát jelent arra, hogy szélsőséges piaci elmozdulások esetén is biztonságban legyenek az ügyfelek megtakarításai - állította.

- Nem akarjuk bagatelizálni a helyzetet, mert tényleg baj van - mondta Király Júlia, aki szerint azonban a magyar döntéshozók jó választ adtak az eseményekre.

A régió dzsentrijei vagyunk

Magyarország megítélése szempontjából nem hatott túlságosan jól a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások nyilvánosságra hozatala - keresi a tegnapi, újfent drámai állampapír- és forintpiaci események okait Móró Tamás, a Concorde elemzője. Bár számára látható a kommunikációs szándék, miszerint a segítség lehetőségének közzététele elriaszthatja a forint ellen spekulálókat, ám a nagy nemzetközi lapok hétfőn szinte csak Magyarországot hozták kapcsolatba az IMF-fel. Ez - valós alap nélkül - azt a látszatot keltette a befektetőkben, hogy Izland után Magyarország lehet a következő "áldozata" a válságnak. A nagyon feszült hangulatban ez könynyen eredményezhet pusztán pszichológiai alapon Magyarországnak kárt okozó pánikreakciókat - állítja az elemző. Talán leginkább ez hatott ki az állampapírpiacra, ahol eltűntek a vevők. Így viszont már nem zárja ki, hogy az IMF segítségét ténylegesen igénybe kell venni. Magyarországnak a régióban is kimagasló az államadóssága és a költségvetési hiánya. Így a befektetők ezek alapján most Csehország mellett még Romániában és Bulgáriában is jobban bízhatnak. Ez annak az elmúlt évtizedekben folytatott, állami szintű "dzsentriszemléletnek" az ára, hogy hitelekből tartottuk fenn a magas életszínvonalat - vélekedett. Magyarország költségvetése azonban jóval stabilabb, mint Izlandé, pénzügyi oldalról egyes balti államok és Ukrajna is veszélyeztetettebb lehet. Magyarország költségvetését fájdalmasan, de "viszonylag könnyen" rendbe lehet tenni - állította az elemző. A forint "rángatózás" utáni gyengülése a devizában eladósodott magánszemélyeket érintheti nagyon rosszul. Más, hozzánk hasonló helyzetből indult országokban az alacsony infláció miatt nem érte meg az embereknek devizában eladósodni, így az olcsó hiteleknek ez az árfolyamkockázata nem épült be az életükbe. (M. I.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.