Mikrohitel: variációk egy témára
Hamarosan új feltételekkel lehet igényelni az uniós mikrohiteleket. Nem azért, mert a kormány attól tartott, hogy az Amerikából indult hitelválság közvetett hatásai miatt tovább szűkülnek a kisebb cégek kölcsönhöz jutási lehetőségei, hanem főképp azért, mert az év eleje óta működő konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Több tízezerre tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek szinte teljesen kiszorulnak a kereskedelmi banki hitelezésből, mivel túlzottan kockázatos ügyfélnek tartják őket. Az uniós mikrohitelt február óta alig több mint hatszázan vették fel, összesen 2,8 milliárd forint értékben.
Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója lapunknak korábban azt mondta: a változtatásokat az elmúlt hónapok tapasztalataira építve dolgozták ki. Megfigyelhető volt, hogy a megcélzott vállalkozói réteg nem a kamatra, sokkal inkább a törlesztőrészletre érzékeny: főként azt nézi, havonta mennyi pénzt kell fizetnie a felvett kölcsönért. Ezt figyelembe véve az öt évre felvehető maximum hatmillió forint nem versenyképes, így a futamidő a hónap végén tíz évre változik. Ez azt jelenti, hogy a havi részlet csaknem a felével is csökkenhet. Egy nehéz helyzetben levő, éppen talpra állt vállalkozásnak pedig nagyon nem mindegy, mekkora ez a fix költsége. A változás csak a beruházási kölcsönökre vonatkozik.
Akárcsak az, hogy a felvehető hitel összege hatmillióról tízmillió forintra nő. Ez azoknak a vállalkozásoknak adhat lökést, amelyek fejlődőképesek, van ötletük, megfelelő menedzsmentjük, csak már arra nem maradt tőkéjük, hogy megtegyék a következő lépést. A banki finanszírozásban nem bízhatnak, mert még mindig túl kockázatos ügyfélnek számítanak.
Egy másik változás a kamatokat érinti. A mikrofinanszírozók átlagosan 6-6,5 százalékos kamattal nyújtják a hitelt, a legalacsonyabb 5,9 százalék, a legmagasabb 9 százalék körüli. A mutató maximalizálva van, az EU referencia-kamatlába plusz két százalékban. Ez a plafon azonban megszűnik, nem lesz felső korlát. A változástól azt remélik, hogy a kamatra kevésbé érzékeny, gyorsan, ám csekély összeget igénylő cégek is forráshoz juthatnak. Ők egyébként minden bizonnyal magasabb kamattal kapják majd a pénzt, mint azok, akik többmilliós hitelért folyamodnak.
Azoknak, akik forgóeszközhitelt vettek fel, eddig igazolniuk kellett, hogy a pályázatuk beadásának napját megelőző hat hónapban egyetlen kereskedelmi bankkal szemben sem volt vállalkozói hiteltartozásuk. Ez az időtartam egy hónapra csökken.
Az uniós mikrohitelt a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. révén pályázaton kiválasztott közvetítői szervezetek juttatják el a vállalkozásokhoz, mint például a Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Baranya Megyei Vállalkozói Központ vagy többek között a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Kereskedelmi bank eddig nem vett részt az üzletben, októberben azonban belépett a piacra a K & H Bank, amely mintegy 200 fiókjában tette elérhetővé az uniós mikrohitelt. A célra 2013-ig 82 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ami 50-60 ezer hazai cégnek lehet elég. Azok a szervezetek, amelyek közvetítik a konstrukciót, összességében azt vállalták: hét év alatt mintegy 30 milliárd forintos forrást helyeznek ki.
A K & H Bank színre lépése egyben azt jelenti, hogy a hitelgarancia rendszere is elindul. Az MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen kezességet vállal a bankok pénzügyi követeléseire. Egy hitel esetében a kezességvállalás mértéke maximum a banki követelés 80 százaléka, a fennmaradó rész a hitelező saját kockázatvállalása. A hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, az önrészt és a kamatot a kölcsönt nyújtók határozzák meg. A célra hét év alatt 67 milliárd forint jut. Jóllehet, nemzetközi tapasztalatok alapján a kis- és középvállalkozói hitelezés előmozdításának egyik leghatékonyabb eszköze a hitelgarancia. Magyarországon a kkv-k hitelállományának garanciával fedezett mértéke nem éri el a tíz százalékot.
Hamarosan, talán még ebben a hónapban új elemmel bővül a kis- és középvállalkozások finanszírozása. A kormány - tekintettel a nemzetközi pénzpiaci bizalmi válságra - úgy döntött, hogy részben uniós forrásból, részben a Magyar Fejlesztési Bank terhére 50 milliárd forint refinanszírozási hitelt biztosít a kereskedelmi bankoknak, hogy fenn tudják tartani, illetve növelni tudják a kis- és közepes méretű vállalkozások hitelezését. A cégek 10-100 millió forint kedvezményes hitelhez juthatnak. A kamatok elszállásának megakadályozására ezekre a hitelekre kamatplafont határoznak meg, a pontos feltételeket azonban még nem dolgozták ki.
Jövőre a - szintén uniós forrásokból finanszírozott - kockázatitőke-program is elérhető lesz. Erre a célra hét év alatt összesen 46 milliárd forint jut. A befektetéseket tenderen kiválasztott, szerződött alapkezelők hajtják majd végre. A pontos konstrukciókat még nem érdemes áttekinteni, mert a pénzügyi program engedélyezése jelenleg is folyik Brüsszelben. Azt azonban talán érdemes megjegyezni, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nemrégiben engedélyezte a tizedik kockázatitőkealap-kezelő magyarországi megjelenését. A már korábban bejegyzett és jelenleg is engedéllyel működő kockázatitőkealap-kezelők közül nyolc az elmúlt egy évben jött létre, azzal a feltételezett szándékkal, hogy csatlakoznak a hamarosan startoló Új Magyarország kockázatitőke-programhoz.
