Uniós források menthetik meg a hitelezést
Bár a kis- és középvállalkozásokat is kedvezőtlenül érinti a bankközi piacokon tapasztalható pénzszűke, mégis némileg kedvezőbb helyzetben vannak, mint a többi hiteligénylő. Éppen most váltak elérhetővé olyan európai uniós források, amelyek révén a kkv-k kedvezőbb kamatozású hitelekhez juthatnak. Az is mellettük szól, hogy a jól prosperáló, megbízható ügyfelek még értékesebbé válnak a bankoknak, így még rugalmasabban igyekeznek kiszolgálni őket - mondta Orosz András, a K&H Bank lakossági üzletágának üzletfejlesztési igazgatója.
Az uniós Jeremie program és a hozzá adott állami támogatás a bank Új Magyarország Mikrohitel termékeként jut el a vállalkozásokhoz. Ennek keretében a forgóeszközhitel kamata 8,5, a beruházási hitelé 9 százalék. A tőketörlesztést megelőző türelmi idő forgóeszközhitel esetében két hónap, beruházási hitelnél egy év is lehet. A bank a cég helyett beszerzi a hiteligényléshez szükséges dokumentumokat. Mind a beruházási, mind a forgóeszközhitel minimuma 500 ezer, maximuma hatmillió forint, az előbbi futamideje legfeljebb egy év, míg az utóbbié egy és öt év között lehet. A kedvezményes hitel azoknak a cégeknek is elérhető, amelyek nem rendelkeznek megfelelő ingatlanfedezettel. A Magyar Vállalkozás-finanszírozási Zrt. állami költségen hitelgaranciát nyújt a bankoknak.
Annak, aki teheti, érdemes kicsit várnia a hitelfelvétellel, és hideg fejjel dönteni egy beruházás időzítéséről. A hitelnyújtáshoz szükséges pénz ára nagyon jelentősen megemelkedett. - Folyamatosan követjük a híreket, és mindennap újabb, jelentős eseményekről szerzünk tudomást. A hírek hol rosszak, hol megkönnyebbülést jelentenek, a piaci szereplők pedig nem mernek dönteni, ezért kivárnak, így a piac rendkívül volatilis és illikvid - tette hozzá Orosz András. A likviditás hiánya a kamatokat nagyon magas szintre tornázta fel.
Legalább 3-6 hónapra van szükség ahhoz, hogy a bankközi piacokon a likviditás visszatérjen a korábbi szintre, vagyis a bankok merjenek egymásnak hitelezni. Akkorra kiderül, hogy a bankközi kamatok jelenlegi szintje extrém magasságokban van-e, és visszatér-e egy korábbi állapot, vagy a kamatok beállnak erre az új, igen magas szintre.
A Commerzbanknál sincs forráshiány, de a források drágultak az utóbbi hónapban. Ennek ellenére a bank nem módosította üzletpolitikáját - mondta Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. A bank három éve nyitott a kis- és középvállalatok felé. A stratégia sikeresnek bizonyult, ezért folytatni szeretnék az ügyfélszerzést.
- Most a rövid futamidejű, éven belüli források költsége jelentősen drágult, így a forgóeszközhitelek ára csaknem eléri a hosszabb távú beruházási hitelekét. Ez természetesen csak az újonnan igényelt kölcsönökre vonatkozik, a már kihelyezett hiteleket a bank a korábbi feltételekkel nyújtja. A bank által elkért marzs a hitel éves felülvizsgálatánál csak azoknál az ügyfeleknél növekszik, amelyeknek hitelkockázati besorolása jelentősen romlott, így kockázati felárat számolunk, ami bevett gyakorlat
a bankoknál - teszi hozzá az igazgató.
- Míg korábban a bankok a bankközi kamatlábak plusz 10-80 bázisponton jutottak forráshoz, manapság a londoni bankközi kamat (LIBOR) feletti felár - a futamidőtől és devizanemtől függően - akár duplájára vagy triplájára is emelkedhet. Így a banki marzsok is jelentősen nőnek, különösen az éven belüli hitelek esetében, de a drágulás érinti az éven túli hiteleket is.
Annak, aki a mostani piaci helyzetben költségesebb beruházási hitelt vesz fel, nem biztos, hogy a futamidő végéig ilyen magas kamatot kell fizetnie. A piacok megnyugvását követően a most felvett beruházási hitelek akár refinanszírozásra is kerülhetnek - magyarázza a szakember. Átmeneti likviditási problémákkal küzdő ügyfelek esetében - például ha a hitelfelvevő elveszítette egyik nagy megrendelőjét - a bank mérlegeli, hogyan lehet a futamidő meghosszabbításával vagy egyéb módon könnyíteni az adós helyzetén.
Skonda Mária, a Volksbank Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese szintén úgy látja: azok a forintalapú hitelkonstrukciók, amelyek a devizahitelekhez képest drágának számítottak, most népszerűek lesznek. A korábban 8,5 százalékos kamatra elérhető svájcifrank-alapú hitel megdrágulásával például másodvirágzását éli a Széchenyi-kártya új változata, amely állami kamattámogatással, tíz százalék körüli kamattal juttatja legfeljebb 25 millió forinthoz a kisvállalkozókat, ingatlanfedezet nélkül.
A Volksbank - akárcsak a K&H - szintén szerződött a kormánnyal arra, hogy az uniós Jeremie program keretében támogatott kamatozású hiteleket nyújt a kisvállalkozásoknak. E program keretében a hitelfelvételhez elég, ha a vállalkozás legalább egy lezárt üzleti évet tud maga mögött, nem veszteséges és nincs köztartozása.
A bankok új termékek fejlesztésével is igyekeznek bővíteni a lehetőségeket. A mezőgazdasági mikrovállalkozásoknak számító őstermelők finanszírozására az UniCredit egy termőföldalapú jelzálog-hitelezési konstrukciót dolgozott ki - mondta el Bolyán Róbert, az UniCredit Bank kisvállalati főosztályának igazgatója. A területet az aranykorona-érték, a termőképesség és például a lakott terület közelsége vagy a megközelíthetőség alapján értékelik fel. A vállalkozó a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium birtokfejlesztési hiteleit, valamint az Európai Unió őstermelőknek juttatott támogatását is felveheti. Földterület megvásárlására a bank akár a terület értékének 90 százalékát elérő hitelt is hajlandó nyújtani.
A kezdő vállalkozásoknak az UniCredit a fedezetalapú finanszírozást ajánlja. Ellentétben azonban a korábbi helyzettel - amikor jellemzően a vállalkozó vagy cégtulajdonos magántulajdonú ingatlana volt elfogadható biztosítékként -, az UniCredit a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlant is elfogadja a szabad felhasználású jelzáloghitel alapjaként. Így a vállalkozónak módja van például hitelből telephelyet vásárolni, s a törlesztőrészleteket, illetve a kamatot el tudja számolni költségként. A mai helyzetben természetesen kiemelt jelentősége van annak, hogy az adott ingatlant mennyire lehet piacképesnek tekinteni.
