Augusztusban még 6,5 százalékos, szeptemberben már csak 5,7 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyan az elemzők jelentős esésre számítottak az éves fogyasztói árindexben, a nyilvánosságra hozott mérték azonban még őket is meglepte. A piaci konszenzus 6,2 százalékos szeptemberi drágulást vázolt fel. Augusztushoz képest "befagytak" az árak.

A visszaesésnek több oka is van, egyrészt köszönhető a tavalyi magas bázisnak, illetve annak, hogy az inflációt felpörgető élelmiszer-piaci árrobbanás felhői mára eloszlottak. Szeptemberben már 0,1 százalékkal alacsonyabb árszínvonalat mértek ezen a területen, azaz folytatódott a jó sorozat, amit a júniusi 0,4, a júliusi 0,7, majd az augusztusi 1,5 százalékos havi árcsökkenés alapozott meg. Az áraknak azonban van még hová csökkenniük, hiszen 12 hónap leforgása alatt az étolaj 63, a rizs 34, a liszt 14, a tej 16 százalékkal lett drágább.

- A szeptemberi adatok optimizmusra adnak okot: összességében elmondható, hogy még mindig a változó tételek tartják magasan az éves inflációt, míg a maginfláció kedvezően alakul. Utóbbi 5,8-ról 5 százalékra, a tavaly decemberi értékre esett vissza - jegyzi meg lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint a magas inflációért továbbra is az energia-, az üzemanyag- és a feldolgozott élelmiszerárak felelősek, ezek éves szinten még mindig két számjegyű ütemben emelkednek, jóllehet utóbbiak esetében mérséklődésére lehet számítani.

Mindezek nyomán az idei évre; átlagosan 6,2 százalékos, év végén 4,5 százalékos inflációt vár az elemző, míg jövőre 3,3 százalékos átlagos, és 2,9 százalékos év végi inflációra számít. Az inflációs cél tehát 2009-ben tartható lesz. Emlékeztetőül: az első háromnegyed évben 6,7 százalékos inflációt mért a KSH 2007 hasonló időszakához viszonyítva, azaz ebből fél százalékpontnyit még le kellene faragni az év végéig.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője még derűlátóbb, úgy véli 2009 végére akár négy százalék alá is csökkenhet az éves infláció, míg Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint a mutató már 2009 második felében három százalékra süllyedhet.

Ami a kamatvárakozásokat illeti, Kondrát szerint még az idén belefér egy 25 bázispontos csökkentés, azaz 8,25 százalékos irányadó rátát vár az év végére - amennyiben az euróárfolyam visszakúszik a 240 forintos szintre, s az olajár is 80 dolláron stabilizálódik. Török az év végéig nem számít változásra a jegybanki alapkamatban, szemben a jövő évvel, amikor már negyedévenkénti 25 bázispontos csökkentés is könnyen megvalósulhat. Hasonlóképp nyilatkozott a távirati irodának Trippon Mariann, aki 2009-ben összesen egyszázalékos kamatcsökkentést vár a jegybanktól.