Jeremie után Jasmine hitelezné a kis cégeket
A projektet várhatóan 2009 elején indítják el, indulótőkéje hozzávetőleg 50 millió euró lesz. A Jasmine kiegészíti a 2006-ban elindított Jeremie kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a strukturális alapból származó vissza nem térítendő támogatások egy részét kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló pénzügyi termékekké (visszatérítendő támogatássá, illetve alacsony kamatozású hitelekké) alakítsák át.
Kovács István úgy vélekedett, hogy a mikrofinanszírozó szervezetek szerepe felértékelődik a pénzügyi válságban. A kereskedelmi bankok hitelezési feltételei ugyanis szigorodnak, a hitelkamatok emelkednek, ami tovább nehezíti majd a tőkehiányos és ma még gyenge magyar mikrovállalkozások forráshoz jutását. - Azok a régiók, ahol a mikrofinanszírozási rendszer nem működik, tartós leszakadásra vannak ítélve. A megoldás az lehet, ha kis összegű támogatásként alacsony kamatozású mikrohitelt nyújtanak minél több forráshiányos mikrovállalkozásnak, támogatott tanácsadói programmal kombinálva, nonprofit támogatásközvetítőkön keresztül - mondta az MVHK elnöke. A Helyi Vállalkozó Központok (HVK) szerinte alkalmasak erre. A HVK-k 1992-2007 között több mint 27 ezer szerződéssel több mint 50 milliárd forint öszszegű mikrohitelt és mikrohitel-pluszt helyeztek ki.
Kovács István hangsúlyozta: az EU Jasmine kezdeményezése egyértelmű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy a mikrofinanszírozási szervezetek és a pénzintézetek nem versenytársak, hanem egymás kiegészítői. Éppen ezért érdemes felülvizsgálni azt a korábbi gazdasági minisztérium által képviselt nézetet, amely szerint e két szektor képviselőinek versenyezniük kell az Új Magyarország Mikrohitel Program forrásaiért.
A Jasmine üzenete egyértelműen az, hogy nem a banki típusú mikrofinanszírozást kell forráshoz juttatni, hanem a mikrofinanszírozó szervezeteket. A magyar Jeremie típusú koncepció korábbi irányai ezzel ellentétesek voltak - tette hozzá.
Az MVHK elnöke szerint sürgősen újra kellene gondolni a magyarországi mikrofinanszírozás továbbfejlesztési irányait, és az uniós elvekkel összhangban nagyobb súlyt adni a több mint másfél évtizedes mikrohitelezési gyakorlattal rendelkező nonprofit finanszírozásnak. Kovács István szerint a jelenlegi programok elsősorban a profitorientált szervezetekre építenek, ezért nem váltották be a reményeket.