A fán marad százötvenezer tonna alma
A termelőktől kapott információink szerint az ipari almát feldolgozók egyre körülményesebben veszik át a gyümölcsöt. A termelők attól tartanak, hogy egy-két napon belül a feldolgozók leállítják a felvásárlást, ami azoknak nagyon kellemetlen, akik eddig még nem adtak le almát ipari feldolgozásra, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a Magosz által kialkudott támogatáshoz hozzájussanak. Emlékezetes, hogy október elejétől a támogatási kérelemmel már lehet jelentkezni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) kirendeltségein. Hektáronként akár 70 ezer forint támogatást kapnak az iparialma-termesztők, amit december 20-ig ki is fizetnek nekik - az erről szóló miniszteri rendelet a hónap elején jelent meg. A támogatást azok igényelhetik, akiknek legalább 0,3 hektár egybefüggő gyümölcsösük van, és almájukat teljes egészében vagy csak részben ipari feldolgozásra adják el.
A nagyobb feldolgozók egyelőre fogadják az almát, de érdeklődésünkre elmondták: szerződött partnereiktől veszik át a gyümölcsöt - a szállítási költség nélkül számított - kilónként 11-17 forintos nettó áron. Úgy tudjuk, hogy a szerződéssel nem rendelkező beszállítóknak vagy a többletmennyiséggel érkezőknek olyan (8-10 forintos) árat ajánlanak, ha egyáltalán ajánlanak, hogy ennyiért már tényleg nem érdemes leszedni a gyümölcsöt. Ezek azok a jelek, amelyekből a rutinosabb gazdálkodók tudják, rövidesen leáll az átvétel. A feldolgozóktól megtudtuk azt is, hogy sűrítmény- tárolóik lassan megtelnek, s már nem lesz hol elhelyezni az almalét. Egyébként egész Európát sűrítménytúlkínálat jellemzi, és Lengyelországban például már csak 10-12 forintot fizetnek az alma kilójáért.
Az idei almatermésből mintegy 150-200 ezer tonna jó minőségű étkezési almát a hűtőtárolókba helyeznek el, a többit azonban fel kellene dolgozni. Mostanra, amikorra már a termés 70 százalékát leszedték, kiderült, hogy a korábban becsült 350 ezer tonnás ipari feldolgozásra alkalmas almánál legalább 100-150 ezer tonnával több van.
Lux Róbert, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet alelnöke szerint már vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehetne valamilyen akció révén kármentesíteni azokat a termelőket, akik nem tudják értékesíteni gyümölcsüket. Felmerült a pálinkafőzés és a talajba forgatás lehetősége is. Az előbbinél meg kellene találni a megoldást arra, hogy a pálinkafőzés költségeit ne előre finanszírozzák a gazdálkodók. Az utóbbinál pedig azt, hogy miként mérjék fel a termést, mert valamilyen mennyiséghez kellene kötni a támogatást, ha sikerül olyan formulát találni, ami megfelel a hazai és az uniós szabályoknak. A pálinkafőzetőktől tudjuk, hogy egy tonna almából átlagosan 32 liter, kereskedelmi forgalomba hozható pálinka készíthető. Ennek adó- és élőállítási költsége mintegy 40 ezer forint, amit a pálinka tulajdonosának az átvételkor kell megfizetni. Vagyis könnyen kiszámítható, ha igaz a 150 ezer tonnás, különben pocsékba jutó alma mennyisége, és ebből mind pálinka készülne, akkor minden magyarnak legalább fél liter jutna.
Évente 300-350 tonna gyümölcsvelőt előállító gyár kezdte meg működését Sajóvelezden. A zöldmezős beruházásként két év alatt felépített üzem mintegy 800 millió forintba került - mondta az MTI-nek Andrássy János Mihály, a beruházást végző Andrássy Gazdasági Majorságok Rt. tulajdonosa. A Sajó völgyében felépült üzemben elsődlegesen gyümölcsvelőt és pálinkát készítenek többek között málnából, ribizliből, szőlőből, szederből, bodzából.
A legnagyobb felvásárló Agrana-Juice Magyarország Kft. már a múlt héten csökkentette a léalma felvásárlási árát: a két héttel korábbi 8 eurócent helyett már csak nettó 6,50-et (16 forintot) adott a termés kilójáért. A Magosz vezetői tiltakoztak az árcsökkentés ellen. (Cs. K.)
