Európa menti a bankjait
Az eurózóna vezetőinek tegnapi párizsi csúcstalálkozóján a legfontosabb téma a bankközi hitelezés viszszaállítása volt, mert ez azt jelentené, hogy a pénzintézetek friss hiteleket folyósíthatnak a vállalatoknak. A 15 állam ennek érdekében garanciát vállal a bankok egymást közti hitelezésére a jövő év végéig. Az állam- és kormányfők elhatározták, hogy amerikai modellhez hasonlóan lehetővé teszik a bankok "megdöglött" hiteleinek kiváltását állami pénzből, tulajdonrészért cserébe. A szorgalmazták a bankok értékelési és könyvelési technikáinak módosítását is, hogy azok hitelesebben mutassák igazi értékeiket. A részt vevők nevében sajtótájékoztatót tartó Nicolas Sarkozy nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem engedik elsüllyedni a bankokat, és eddig nem látott módon koordinálják európai szinten a teendőket - jelentette párizsi tudósítónk. Ugyanakkor minden kormány maga dönt a részletekről, amelyeket ma jelentenek be. Kérdés, a pénzpiacok hogyan fogadják majd a párizsi döntéseket.
Németország például 400 milliárd eurós pénzalappal nyúl a bankok hóna alá. Államosításról szó sincs, csak a nehéz időkben a bankok hóna alá nyúl az állam - kommentálják Berlinben az Angela Merkel (CDU) vezette nagykoalíciós kormány döntését. A német csomag - amelyet gyorsított eljárásban, még a héten szeretnének elfogadtatni a törvényhozás mindkét házában - a 300 milliárd eurós állami garanciák és kezességek mellett a megroggyant bankoknak szánt, összesen 100 milliárdos pénzügyi injekciókat is tartalmazza. A feltőkésítésért cserébe a német állam tulajdonrészekhez is jutna, de ezeket csak időlegesen tervezik megtartani. A krízis lecsengése után az érintett pénzintézetek visszavásárolhatják az állami ellenőrzés alá került részeket, amelyeket addig egy vagyonkezelőben fognának össze - írja berlini tudósítónk.
Merkel a német bankoknak szánt óriás mentőövet azzal indokolta, hogy az államnak éppen polgárai érdekében kell cselekednie, csak így lehet a szükséges bizalmat visszanyerni. A kancellár ugyanakkor elismerte: bár szó sincs a bankok államosításáról, de az állam bizonyos kérdésekbe beleszólhat és bele is fog szólni a megtámogatott pénzintézeteknél. Így például az üzletpolitika, a menedzserek jövedelmének és az osztalékfizetés meghatározásában érvényesítheti akaratát.
A tőzsdei káosz és a bizonytalanság közepette azonban figyelemre méltó, hogy az Európa vezető gazdaságát irányító nagykoalíció kitart a Deutsche Bahn (DB) német vasúttársaság tőzsdei bevezetése mellett. Pontosabban a személy- és áruszállítási leányvállalata, a DB Mobility Logistics 24,9 százalékát tervezték börzére vinni. A kiszemelt időpont október 27-e volt, de most határozatlan időre elhalasztották. Peer Steinbrück (SPD) német pénzügyminiszter szerint február után várható, hogy újra nekifutnának. A DB Mobility Logistics részleges eladásából eredetileg 5-7 milliárd euró közötti bevételre számított a német költségvetés.
Londonban siralmasabb a helyzet, legalábbis tegnapi lapértesülések szerint a brit kormány kész többségi tulajdonba venni a legnagyobb brit bankokat, ha csak így lehet megakadályozni a pénzügyi szektor összeomlását. A körvonalazódó tervek végrehajtásának idejére, a héten fel is függeszthetik a kereskedést a londoni értéktőzsdén. Gordon Brown kormánya már a hét közepén bejelentette, hogy a brit nagybankok és lakástakarék-szövetkezetek összesen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak, ennek lehívása esetén, a juttatás fejében az állam elsőbbségi részvényeket kap. A The Sunday Telegraph forrásai szerint azonban az újonnan felmerült, radikális javaslatok jóval tovább mennek a minap ismertetett tervnél. A miniszterelnök drasztikusabb lépésekre, akár a teljes brit bankrendszer államosítására is rákényszerülhet.
Ezt a brit sajtó már egy ideje a komoly lehetőségek közé sorolja. A Financial Timesban Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a minap azt írta: a pénzügyi szektor jelenlegi válságából csak egy kiút van, az, ha a nagy országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az euróövezet, esetleg Japán - kormányai átveszik gazdaságuk bankrendszerét, legalábbis a nagybankokat. A kormány az egyetlen olyan intézmény ugyanis, amely meg tudja oldani a likviditási válságot, mert amint a bankok az állam kezében vannak, utasítani lehet őket arra, hogy hitelezzenek egymásnak.
A Telegraph szerint amikor a brit kormány a hét közepén nyilvánosságra hozta 50 milliárd fontos állami tőkejuttatási programját, az eredeti szándék az volt, hogy viszonylag csekély részesedéseket szerezzen a költségvetési pénzből kérő bankokban. A banki papírok árfolyamesése nyomán a kormány most már kész többségi részesedések átvételére is a nagybankokban, állami képviselőket küldve a bankok igazgatótanácsaiba. A The Sunday Times értesülése szerint a négy legnagyobb brit bank összesen 35 milliárd font tőkejuttatást kér. A múlt szerdán nyilvánosságra hozott brit bankmentő program egyébként összesen 250 milliárd font értékű, ugyanis az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England legalább 200 milliárd font rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Emellett a kormány az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke eléri az 500 milliárd fontot, ez több, mint a brit GDP harmada.
A két legsúlyosabb helyzetű brit pénzintézet, a Halifax-Bank of Scotland (HBOS) a legnagyobb jelzálogkölcsönző és a Royal Bank of Scotland 70, illetve 50 százaléka kerülhet állami tulajdonba. Ezért a kereskedés szünetelhet is a londoni értéktőzsdén, hogy a piacnak legyen ideje megemészteni a fejleményeket. Lévén a helyzet így is katasztrofális a parketten: a londoni tőzsde fő árfolyammutatója, az FTSE-100-as öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárta a hetet, több mint ezerpontos heti zuhanással. Az index vállalatainak összértéke öt nap alatt 250 milliárd fonttal csökkent. Az index már mélyen a recessziós időszakokra jellemző "bear market" sávban van. Már a lakossági szférára is átterjedt hitelválság, ugyanis a bizonytalanság rekordszintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is. A Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke mindössze az előző havi öt százaléka.
