A válság vagy hozza, vagy viszi a pénzt a magyar műtárgypiacon

Akár vízválasztónak is bizonyulhat a hazai műtárgypiac két meghatározó szereplőjének (a Virág- és a Kieselbach-galériának) a közelgő őszi festményárverése. A fő kérdés ugyanis az, hogy a mostani pénzügyi világválság kihat-e a lassan másfél évtizede lendületben levő magyar műtárgypiacra is. A hazai műtárgypiac felső szegmensének ugyanis eddig semmi sem volt képes ártani: a jelentős (olykor inkább csak divatos) mesterek csúcsképeinek ára a kilencvenes évek közepe óta szédítő, szinte már megmagyarázhatatlan tempóban kapaszkodott felfelé az aukciókon.

Ma már ott tartunk, hogy egy-egy kiemelkedő Munkácsy, Gulácsy vagy Csontváry árverezése önmagában nagyobb bevételt jelent, mint annak idején egy komplett árverés leütési összege. Igaz, a műtárgyak ára nálunk sokáig valóban nyomott volt - a legutóbbi években viszont sokak szerint már a túlértékelődés veszélye fenyegeti az amúgy is manipulált piacot.

A jelenlegi kritikus pénzügyi helyzetben kétféle vélekedés terjed a gyűjtők körében. Akad közöttük, aki besszre játszik. Ők úgy gondolják, hogy a vásárlók az adott körülmények között könnyen óvatossá válhatnak, különben is: a műtárgypiacon befektetési szándékkal mozgó szereplők egy részét a tőzsdei árfolyamzuhanás miatt érzékeny veszteségek érték mostanában. Ezzel szemben mások úgy vélik: a tőzsdei folyamatok eddig sem befolyásolták különösebben a műtárgypiacot, idén ősszel sem lesz ez másként. Sőt a morózus gazdasági kilátások akár még jótékonyan is hathatnak az üzletmenetre, hiszen válságok idején az emberek tartós értékekbe igyekeznek menekíteni megtakarításaikat. Most elválhat, mennyire is tekintik Magyarországon a tehetősebb rétegek értékálló befektetésnek a műtárgyvásárlást; pontosabban: magyar mesterek műveinek bespájzolását. Hiszen ezek ára máris magasabb nálunk, mint bárhol a világon (ami végül is természetes) - csakhogy nem hagyható teljesen figyelmen kívül az a körülmény, hogy közülük legfeljebb tucatnyian számítanak igazi világmárkának - "piacképesnek" New Yorkban, Párizsban, Londonban vagy Tokióban is.

Kínálatban mindenesetre most nem lesz hiány a két piacvezető aukciósháznál. Árverési kollekciójuk kifejezetten igényes, nincs híján a gyűjtői szíveket megdobogtató műveknek. Ezekben a napokban a legtöbb szó persze Bortnyik Sándor frissen hazakerült Lámpanyújtójáról esik, de ezen kívül is szép számmal akadnak kapitális darabok a felhozatalban. Köztük Tihanyi Lajosnak a szintén mostanában hazavándorolt 1920-as önarcképe és Czóbel igen korai virágcsendélete. Több remekművével van jelen az aukcióstermekben például Szőnyi István, Bernáth Aurél vagy Mednyánszky László is. De figyelemre méltó a kortárs anyag is - jelentős Csernusokkal, Laknerekkel, Fehér Lászlókkal, Deimekkel, Válikkal ékesítve.

Külön érdekességet kölcsönöz a szezonnak, hogy Kieselbach most viszi kalapács alá a K&H Bank gyűjteményének több mint 30 darabját - tegyük hozzá: általában kifejezetten méltányos indulóárral. (K. T.)

A nagy galériák őszi aukcióin mutatják meg a vevők az első reakcióikat a világválságra
A nagy galériák őszi aukcióin mutatják meg a vevők az első reakcióikat a világválságra
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.