A nagy pénztárak vezetőinek többsége enyhén szólva kevéssé lelkesen fogadta Veres János pénzügyminiszter bejelentését, miszerint hétfő reggeltől felfüggesztik a magánnyugdíjpénztárak választható portfóliókra előírt részvénytartási kötelezettségét.

A tervezett intézkedés ugyanis felülírja azt a jogszabályt, amely - ez évtől még önkéntesen, jövőre viszont kötelezően - előírja a magánnyugdíjpénztáraknak a választható portfóliós rendszer bevezetését. Azaz: attól függően, hogy valaki milyen messze van a nyugdíjtól, megtakarítását kötelezően be kell sorolni konzervatív, kiegyensúlyozott vagy növekedési portfólióba, amennyiben a pénztártag maga nem dönt arról, hogy a pénztár milyen eszközökbe fektesse megtakarítását.

A növekedési portfólióban a minimális részvényarány a jogszabály szerint jövő év közepétől 40 százalék, míg a konzervatívnál (ez azoknál a pénztártagoknál javasolt, akik legfeljebb öt évre vannak a nyugdíjtól) maximum 10 százalék. A pénztárak többsége már bevezette az új rendszert, ennek alapján ügyfeleik 70 százaléka került a növekedési portfólióba.

A pénztárvezetők kivétel nélkül nehezményezték, hogy a bejelentést semmiféle konzultáció nem előzte meg, ők maguk is a médiumokból értesültek az elképzelésről. Harsányi Judit, az AXA Alapkezelő vezérigazgatója és Kovács Zsolt, az ING értékesítési igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy a hír sokkolóan hatott. Bába Julianna, az AXA pénztárak igazgatótanácsának elnöke ezt azzal egészítette ki: egy szabadpiacon nem lehet úgy játszani, hogy a szabályok naponta változnak. A pénzügyminiszteri bejelentés szembe megy azzal, amit a kormányzat és a pénztárak is évek óta próbálnak tudatosítani ügyfeleikben: a nyugdíj-előtakarékosság hosszú távú gondolkozást kíván, és a napi hullámzásoknak nem szabad kitenni. Kovács Zsolt azt is felvetette, vajon készültek-e számítások arról, mi történhet a hazai részvénypiaccal, ha a módosítás hatására egyes piaci szereplők úgy döntenek, a közel 200 milliárd forintnyi értékpapírból (a kétezer milliárdos pénztári vagyonból nagyjából ennyi van most magyar részvényben) jelentősebb hányadot értékesítenek.

Aki most kiveszi hosszú távú megtakarításait a részvényekből, az a részvénypiac nélkül ezt nehezen tudja behozni az elkövetkező években - volt az általános vélemény. A megkérdezett pénztárvezetők közül többen úgy vélték: a pénzügyi kormányzat a döntéssel nem a részvények eladására kívánja ösztönözni a pénztárakat, hanem lehetővé akarja tenni azt, hogy a "friss pénzeket", a folyó befizetéseket állampapírba tudják fektetni. Lehoczky László, az MKB pénztárak ügyvezető igazgatójának magyarázata szerint - ő egyébként mindvégig ellene volt, hogy megszabják a portfólióknál a minimális részvényhányadot -, a részvények értékvesztése pillanatnyilag azzal jár, hogy a jogszabály által előírt szint eléréséhez újabb részvényeket kell venni. Bíró Gergely, a Dimenzió befektetési vezetője is úgy vélte, a változtatás legfőbb célja annak megmutatása, hogy az állampapírpiacon számolni lehet a pénztárak hozta többletlikviditással. A vagyonkezelőket pedig csak az érdekli majd - tette hozzá -, hogy milyen papírokban, részvényekben vagy éppen hosszú lejáratú államkötvényekben látnak fantáziát.

Viszonylag kevesen vannak a magánpénztári tagok között, akik pár éven belül nyugdíjba mehetnek. Számukra most szerencsés döntésnek bizonyulhat az, hogy több pénztár már az év elején elkezdte az átállást a választható portfóliós rendszerre - állítja Fóris Sándor, az Évgyűrűk pénztárak vezetője, saját példájukkal érvelve. Ők ugyanis már az év első hónapjaiban besorolták tagjaikat, és azok megtakarításait, akiknek legfeljebb öt évük van hátra a nyugdíjig, zömében diszkont kincstárjegybe fektették. Idén valószínűleg ez volt - a takarékbetét mellett - az egyetlen hasznot hozó megtakarítási forma.

Pénztári információk szerint a tervezett jogszabálylyal állítólag annak lehetőségét is megadnák, hogy a pénztárak hitelt is felvegyenek, ha úgy gondolnák, most érdemes bevásárolniuk "olcsó", hosszú lejáratú állampapírokból, ezzel is likviditást teremve a kötvénypiacon. Arról, hogy élnének-e ezzel a lehetőséggel megoszlott a pénztárvezetők véleménye, mert ennek a megoldásnak nagy a kockázata.

Átírta terveit az Államadósság Kezelő Központ

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. jelentős mértékben csökkenti a forint állampapír-kibocsátást. Az ÁKK az év hátralévő részében csak a lejáró adósságot újítja meg, és módosítja a kibocsátás szerkezetét. 2008-ban az ÁKK mintegy 200 milliárd forinttal csökkenti a nettó állampapír-piaci értékesítést a korábban meghirdetett kibocsátási tervhez képest. A két hét múlva esedékes 15 éves államkötvény aukciót az ÁKK nem hirdeti meg. Az államkötvény-aukciókon meghirdetett mennyiségek 40-50 százalékkal csökkennek. A 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós értékesítése 10-20 százalékkal csökken. Tekintettel a megváltozott keresleti viszonyokra, az ÁKK egyúttal a szokottnál gyakrabban rendez likviditási diszkont kincstárjegy- aukciót, amelyen a szokásos 6 hét körüli kincstárjegyek mellett hoszszabb futamidejűek értékesítésére is sor kerülhet. (MTI)