Ez azonban még nem a kirobbant tőzsdei világválság következménye, hanem inkább annak a bizonytalanságnak, amit a jelzálogpiac gyengélkedése, illetve a nagy európai gazdaságok lassulása keltett az elmúlt hónapokban - tette hozzá. Tavaly még 2,5 százalékos gazdasági növekedésről szóltak a prognózisok az eurózónában, mostanában pedig már receszszióról beszélnek.

Euróban számolva augusztusban az export 0,7 százalékkal, az import 1,9 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelmi mérleg hiánya az elemzők által vártnál kedvezőbb, az előzetes adatok szerint 103 millió euró volt, azaz az első fél évben mért 466 millió eurós exporttöbblet felszívódott. Ezt a jelenséget annak tulajdonítják, hogy júliusban az E.on feltöltötte a magyarországi gáztárolóit. Ilyen egyszeri, energiával kapcsolatos tételek azonban idén már nem várhatók. Az első nyolc hónapban a külkereskedelmi mérleg hiánya kétmillió euró volt. A kivitel ugyanebben az időszakban euróban 10,9 százalékkal, a behozatal pedig 9,8 százalékkal nőtt.

Palócz Éva szerint az augusztusi exportcsökkenésben az is komolyan benne van, hogy az elmúlt hónapokban nem bővült a külpiacokra szánt termelés, nem jelent meg új külföldi működő tőke. A kilátásokat pedig tovább rontja, hogy több autógyártó bejelentette termelése leállítását, viszszafogását, ami ugyancsak kihat Magyarországra.

Magyarország első számú prioritása a fizetőképesség megőrzése, amelynek alá kell mindent rendelni. Így most nem azt a periódust éljük, amikor radikális adócsökkentést lehetne végrehajtani vagy a reálbért növelni - jelntette ki Demján Sándor nagyvállalkozó, a VOSZ elnöke a százezredik Széchenyi kártya átadásán tartott beszédében.