Az alelnök azért is tartotta fontosnak sorra venni a fentieket, hogy magyarázza, miért nem kellett komolyabban módosítani az MNB stabilitási jelentését. Azt ő is elismerte, a világválságtól Magyarország sem tudja függetleníteni magát, hiszen az európai pénzügyi rendszer szerves része. A bankok közötti bizalmatlanság erősödése egyre több irracionális reakciót vált ki. Ezt valamelyest ellensúlyozzák az európai uniós hatóságok által meghozott intézkedések, amelyek elkötelezettséget mutatnak arra, hogy helyreállítsák a bizalmat, és az ügyfelek betétei a jövőben se kerüljenek veszélybe.

Az MNB alapvetően három veszélyforrást lát Magyarország szempontjából. Az egyik a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés. A másik, hogy a külföldi források drágulnak, lejárati szerkezetük romlik. A harmadik pedig, hogy a hazai bankok továbbra is úgy próbálják fenntartani jövedelmezőségüket, hogy mind nagyobb kockázatot vállalva bővítik hitelállományukat. Erre utalnak az alacsony önrész melletti kölcsönök, a kockázatos termékek, mint a devizahitellel kombinált biztosítások, illetve az ügynöki értékesítés terjedése. Utóbbi sze-rinte azért is gond, mert a nem megfelelő képesítésű és ösztönzésű közvetítők hozzájárulhatnak a túlzott eladósodottsághoz, a gyengébb hitelképességű ügyfelek kölcsönei miatt pedig a kockázatok növekedéséhez.