Nyitáskor ez 0,5 százalékos pluszként hatott a New York-i Dow Jones indexre. A vezető nyugat-európai indexek így tegnap a plusz-mínusz egyszázalékos sávban vészelték át a napot. A nap első meghatározó hírét egyébként az ausztrál jegybank szolgáltatta, amely a remélt alapkamat-csökkentési hullám úttörőjeként általános meglepetést keltve egy százalékponttal 6 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, holott a piac 25-50 bázispontos vágásban bízott.

A japán központi bank (BoJ) vezetőire nem jellemző a duhajkodás, tegnapi döntésük után immár huszadik hónapja áll 0,5 százalékon az alapkamat. Ennek ellenére aggasztja őket a japán gazdaság gyengülő teljesítménye és a globális pénzügyi válság, ezért csaknem 30 milliárd dollárnyi kölcsönt kínáltak fel a megszorult pénzintézetek- nek. Ez csupán gesztusértékű összeg, jótékony hatása így is érvényesült a tokiói tőzsdén, a Nikkei a hétfői 4,3 százalék után csupán 3 százalékot gyengült.

A hétfői legnagyobb, 19 százalékos esést elszenvedő moszkvai RTS indexet "pihentette" a helyi tőzsdefelügyelet, a kereskedés csak háromórás késéssel indulhatott meg. Bizalomerősítő lépésként a kormány 37 milliárd dolláros kölcsönt szavazott meg a bankszektornak. A pénz felét az állami kézben lévő Szberbank, ötödét a szintén állami VTB kapja, a visszamaradó mintegy 10 milliárdon a kisebb bankok osztozhatnak. Csaknem száz pénzintézet részesülhet az összegből. Az öt évre szóló, fedezet nélküli hitel nyújtásával a "nagyméretű pénzügyi válság" kezelését akarja elősegíteni a Kreml - jelentette be Dmitrij Medvegyev elnök, miután bankvezérekkel tekintette át a helyzetet. A hitelcsomag csaknem felét - 17,2 milliárdot - petrodollárok adják, az egyik állami olajalapból csorgatnak most át a bankokhoz. Az exporton keletkező hasznot lefölöző alapokban szeptember végén 189,7 milliárd dollár parkolt. A rubelben kalkulált RTS index 2,9 százalékos emelkedéssel honorálta a Kreml igyekezetét, de zárásra két százalékpontnyi azonban elolvadt.

Az orosz devizatartalékokból másnak is jut. Például az erősen recsegő-ropogó izlandi bankrendszernek, amelyet most négymilliárd eurós orosz kölcsönnel próbálnak aládúcolni. Geir Haarde miniszterelnök egyébként vérig volt sértve, hogy a "barátaik" magára hagyták a bajban a szigetországot, s hogy Moszkvához kellett fordulniuk segítségért. Nem nevesítette az Izlandot cserbenhagyó országokat, nem kétséges, hogy elsősorban Nagy-Britanniára gondolt. De ott is a maguk bajával vannak most elfoglalva. A hitellel a spekulációs hatásoknak erősen kitett izlandi korona árfolyamát próbálják megacélozni. A kis ország tegnap folytatta nagy mentőakcióját, s már a hitelválság sújtotta három legnagyobb helyi bankot is ellenőrzése alá vonta. A Glitnirt szeptember végén, a Landsbankit pedig tegnap vették állami kezelésbe, míg a piacvezető Kaupthingot félmilliárd euróval tőkésítették fel. Bár az elhelyezett betétekre teljes állami garanciát adott Reykjavík, a gyámság alá helyezett Landsbanki brit internetes leánybankja, az Icesave felfüggesztette a ki- és befizetéseket. Ezzel mintegy 300 ezer brit számlatulajdonos négymilliárd fontnyi követelése fagyott be.

Lemondott a Hypo Real elnöke

Elismerve személyi felelősségét tegnap lemondott Georg Funke, a német Hypo Real Estate jelzálogbank elnöke. A bizonytalan nagyságú (egyes hírek szerint 50, mások szerint akár 100 milliárd eurós) adóssághegyet maga előtt görgető bank szoros amerikai pénzügyi kapcsolatai miatt került tragikus likviditási helyzetbe. A német pénzügyi rendszer összeomlását megelőzendő 35-ről hétfőn 50 milliárd euróra emelték a Berlin és a helyi kereskedelmi bankok összefogásával létrehozott garanciacsomagot, ám az alkut megkötő Angela Merkel kancellár és Peer Steinbrück pénzügyminiszter egyaránt élesen bírálta a felelőtlen döntéseikkel válsághelyzetet előidéző vezetőket.