Átment a mentőcsomag
A világgal együtt fellélegezhet Amerika, de a recessziós félelmektől nem szabadul
Egy hét hitchcocki izgalom, piaci pánik és hektikus tőzsdei árfolyammozgások után az amerikai képviselőház pénteken 263:171 arányban jóváhagyta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. (A szenátus csütörtökre virradóra meggyőzőbb többséggel, 74:25-ös arányban fogadta el.) Nancy Pelosi házelnök előzőleg közölte, hogy csak akkor bocsátja szavazásra a javaslatot, ha látja, hogy többséget kaphat. Előre ismertté vált, hogy két tucat, hétfőn még nemmel voksoló képviselő (főleg republikánusok) ezúttal az igenek oldalára áll át. A pénzügyi mentőöv körül akkora lett az izgalom, hogy előtt egy hónappal a képviselőház újraválasztása egyre több politikus már abban látott nagyobb kockázatot, ha tovább makacskodik. Több képviselő mandátuma legfontosabb szavazásának nevezte a mostanit. A lobbisták négy napon át győzködték a képviselőket.
A republikánus frakció hétfőn még kétharmados arányban járult hozzá a 228:205 arányú fiaskóhoz. Meggyőzésükre három új elemmel javították fel a kétkedéssel fogadott csomagot. Az egyik, hogy a szövetségi pénzügyi felügyelet ideiglenesen számlánként százezer dollárról negyedmillióra emeli a szövetségi bankgaranciát. A másik - árukapcsolással - egyes adókedvezmények kétéves meghosszabbítása; ez évekre lebontva 149 milliárd dollárral terheli meg a költségvetést. Huszonegy afroamerikai képviselő megdolgozására az adókönnyítések része egy ezerdolláros ingatlanadó-kedvezmény is, amely szakértők szerint Amerika-szerte 30 millió szegényt érinthet. A harmadik, amelyet az üzleti világ követelt ki, arra vonatkozik: a tőzsdefelügyelet, a SEC megerősíthesse, hogy a jelzáloghitel-származékoknak a jelzálogválság nyomán beállt értékvesztését ne kelljen mindjárt eszközállomány-veszteségként átvezetni.
A pénteki szavazás ideiglenes megnyugvást hozhat - New York-ban a tőzsde az elfogadással számolt, a részvényindexek már reggel emelkedtek, a Dow Jones index a szavazás után 205 pontot ugrott -, de a receszsziós félelmek csak erősödtek. Csökkent az ipari termelés volumene, a megrendelések a repülőgépgyártásban 38, az acél-, valamint a félvezetőiparban 17-17 százalékkal esett vissza, gyengült a szolgáltatási szektor teljesítménye is. 2001. szeptember 11-e óta nem jelentkezett járulékért annyi új állástalan, csaknem félmillió, mint a múlt héten. Az USA egymillió munkahelyet veszített az idén, a helyzet minden egyes hónapban tovább romlott. Pusztán a számítógépiparban a Hewlett-Packard csaknem 25 ezres, a Dell 9 ezres leépítést jelentett be nemrég. A Wall Streeten 40 ezres leépítéshullámmal számolnak. A munkanélküliség az utolsó adat szerint ötéves csúcson, 6,1 százalékon áll, de 7-7,5 százalékra is felszökhet elemzők szerint. A harmadik negyedévben az amerikai gazdaság az éves ütemet tekintve mindössze 1,2 százalékkal növekedett előzetes becslések szerint, míg a másodikban még 2,8 százalék volt a ráta. Egyes várakozások szerint jövő nyár előtt nem is várható javulás. A piac lényegében beárazta, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed hamarosan 25 bázisponttal, 1,5 százalékra csökkenti az irányadó kamatlábat. A központi banknak egyszerre kell kezelnie a recessziót és a hitelpiaci likviditáshiányt, viszont az olaj árának csökkenése miatt enyhült az inflációs nyomás.
A Wall Street hetek óta tartó, de újabban láthatóan a piaci konszolidáció irányába tartó átrendeződése pénteken sem hagyta meglepetés nélkül az üzleti világot. A nyugati part legnagyobb bankja, a Wells Fargo, amelynek legnagyobb részvényese a Warren Buffett nagybefektető érdekeltsége, a Berkshire Hathaway, 15,1 milliárd dollárért megveszi a Wachoviát - jelentették be. Ezzel (további fúziókat nem számítva) az USA harmadik legnagyobb bankja jön létre csaknem 11 ezer fiókkal, 1420 milliárd dolláros eszköz-, és 787 milliárdos betétállománnyal. A bejelentés, amelyet még a szövetségi felügyeletnek is jóvá kell hagynia, meglepte a piacokat: a Wells Fargo a tajtékzó Citigroup orra elől happolja el a Wachoviát, épp hétszeres árat fizetve részvényeiért. A Wachovia papírjai 74 százalékos növekedéssel szárnyaltak, a Citigroupéi 14 százalékot gyengültek New Yorkban.
Költekezés szigorú kontroll mellett
Henry Paulson pénzügyminiszternek igen tág mozgástere lesz a most megszavazott 700 milliárd dollár felhasználásában. Az első 250 milliárdot azonnal felszabadítják, további százmilliárdot akkor, ha azt az elnök is úgy gondolja, a fennmaradó 350 milliárd elköltésének viszont a kongresszus egy tizenöt napos határidőn belül keresztbe tehet. Paulson nemcsak a "jelzálogbóvlit" vásárolhatja ki a bankoktól, biztosítóktól, brókercégektől, takarékpénztáraktól, hanem - Ben Bernanke Fed-elnökkel egyeztetve - belátása szerint más pénzügyi eszközöket is. Abban is mérlegelési lehetőséget kap, hogy a programból külföldön bejegyzett, illetve szabályozott pénzintézetek mennyiben részesülhetnek majd. Olyan árat fizet a papírokért, amilyet jónak tart, akár közvetlenül, akár aukció révén. Hat különböző intézmény lesz hivatott garantálni, hogy az adófizetők pénzét ne pocsékolják el. Kétpárti testület, független ellenőr és a kormány belső ellenőrző apparátusa is "kinevezett őrkutya" lesz. A pénzügyminisztériumnak két napon belül minden ügyletet nyilvánosságra kell hoznia, továbbá havonta, és minden elköltött 50 milliárd dollár után jelentést kell készítenie a kongreszszus számára. A programban részt vevő cégek önként vállalják, hogy tartózkodnak a mesés végkielégítésektől, a félmillió dollár feletti jövedelmeket plusz adókövetkezmények sújtják, az elmaradónak bizonyuló nyereségre alapozott cégvezetői jutalmakat visszakövetelik. A kormány további szavazati joggal nem rendelkező részvényekhez jut e cégekben - arra az esetre, ha nyereségesek lesznek. A hitelfolyam helyreállítása érdekében a kisebb bankok elszámolhatják a Fannie Mae és Freddie Mac, nemrég lényegében államosított jelzáloghitel-intézetekkel kapcsolatos veszteségeiket, hitelhez segítve így a kisvállalkozásokat. A jövő évre kétmilliós nagyságrendűre becsült zálogjog-érvényesítések megelőzésére módosítani lehet visszamenőleg egyes hitelfeltételeket.