Szerencs kimarad a cukorkárpótlásból?
A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a pályázaton csakis ötezer lakos alatti települések vehetnek részt, a zempléni városban azonban közel tízezren élnek. Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere elmondta: kérték a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a város vállalkozóinak és az önkormányzatnak is pályázataik beadását.
A Szerencsi Cukorgyár idén zárta be kapuit. A német Nordzucker kezében lévő Mátra Cukor Zrt. tovább üzemeltette volna a 111 dolgozót foglalkoztató gyárat, ám nem sikerült megegyeznie a termelőkkel, így alapanyag nélkül maradt.
A cukorgyár bezárása miatt kárt szenvedett települések önkormányzatai a tervek szerint összesen 2,5 milliárd forint támogatáson osztozhatnak. A pályázók saját forrásaival együtt az ötmilliárd forintot is meghaladhatja a 2010 végéig lezajló fejlesztések értéke. A települések a vidék megtartó erejének növelésére, a vállalkozók munkahelyteremtő fejlesztésekre, a gazdák pedig szerkezetátalakításra igényelhetnek pénzt.
A Szerencs környéki önkormányzatok azt szeretnék elérni, hogy a támogatást elsősorban a szerencsi és a tokaji kistérség települései kapják. Kifogásolták azt is, hogy komoly támogatást igényelhetnek azok az egykori répatermelők, akik gyakorlatilag a gyár bezárását okozták.
A cukorkvóta visszaadásáért egyes gazdák több tízmilliós, esetenként százmilliós nagyságrendű ellentételezést kaptak az EU-tól.
Csillag Péter, az anyag egyik készítője tudósítónknak elmondta: a jogos igények beépíthetők a feltételek közé. Megoldhatónak tartja azt is, hogy Szerencs bekerüljön a pályázati körbe, hiszen a legjelentősebb és legkézenfekvőbb fejlesztések éppen a városban valósulhatnak meg. A támogatás öszszességében elsősorban a Szerencs környéki térségnek szól.