A számviteli szabályok, pontosabban a követelések aktuális piaci értéken való nyilvántartásának átgondolását sürgeti az Európai Bankszövetség, míg a német, a francia, a brit és az olasz gyáriparosok ezen túlmenően az egységes pénzügyi szolgáltatási piac kialakulására is tekintettel lévő szabályozást, a felügyeleti tevékenységek összehangolását, a hitelminősítő intézetek munkájának áttekintését szorgalmazzák. Utóbbiak egyben leszögezték: ahogy enyhül az inflációs nyomás, úgy kell azt kamatcsökkentéssel követnie az Európai Központi Banknak. A nagy kamarák állásfoglalásukban arra kérik a hét végén Párizsban találkozó francia, brit, német és olasz állam-, illetve kormányfőt, hogy legyenek tekintettel Európa versenyképességére, igyekezzenek ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.

A konferenciát Nicolas Sarkozy francia elnök hívta össze ma délutánra, s az eszmecserét felkészülésnek szánja a szélesebb körű nemzetközi értekezletre, amely a globális pénzügyi válsággal foglalkozna. A francia fővárosban nem titkolják, hogy új Bretton Woods alapkövének a letételére készülnek. Csakhogy az amerikai kisvárosban 1944-ben a második világháború utáni pénzügyi rendszert alakították ki, s most nyilván az Egyesült Államoknak, Japánnak, Kanadának is lesz még egy-két szava a nemzetközi pénzügyi rendszer újabb nagyszabású átformálásához, a hatalmas devizatartalékokkal rendelkező - s áttételesen az amerikai mentőakciót is finanszírozó - Kínáról nem is beszélve. S minthogy Európa egyelőre átfogó tervvel nem hozakodott elő, kérdés, hogy a nemzetközi porondon vezető szerepet követelhet-e magának.

A saját terv hiánya és igénye meg is osztja az európaiakat. Az utóbbi napokban cáfolták és megerősítették, hogy valamiféle alapot kéne létrehozni a bajba jutott bankok megmentésére. Mint kiderült, az alap ötlete a hollandoktól származik. Jan Peter Balkenende miniszterelnök azt mondta, hogy a nemzeti mentőakcióknak tovaterjedő hatásuk van, ezért valójában jó lenne, ha a tagországok nemzeti össztermékük (GDP) három százalékát tartalékolnák ilyen célokra. Érvelését azzal az ír döntéssel támasztotta alá, hogy Dublin a bankoknak állami betétgaranciát adott nagyjából négyszázmilliárd euró értékben, s ez éves nemzeti jövedelmének a kétszerese. Közben Görögország is hasonlóan döntött, feldühítve a briteket, a spanyolokat és másokat. E lépéseket az Európai Bizottság is rossz szemmel nézi. Érdemi haladásról azonban csak akkor tudnak beszámolni a mai párizsi találkozó után az állam- és kormányfők, ha ezeket az érdekellentéteket feloldják.