Elolvadt az egészségügyi reform pénzügyi sikere 2009-re, a potyautasok kiszűrésével több tízmilliárdos többletbevételhez jutó Egészségbiztosítási Alap jövőre 5,2 milliárdos hiánnyal zár. Ennek az a magyarázata, hogy a Molnár Lajos-féle egészségügyi reformtörvények sikeréből, a többletből finanszírozza a kormány a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keresők és munkáltatóik összesen 4 százalékos járulékcsökkentését. (Jövő év április elsejétől a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keresők az eddigi 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 26,5 százalékot, míg a munkaadóik az eddigi 3 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett 1,5 százalékot fizetnek.)

Az előterjesztők tovább szűkítették a költségvetési kiadásokat is. Bár ténylegesen 1449,9 milliárdot költhet az ágazat a gyógyításra, a gyógyszerre mint az idén, nominálisan csökkent az összeg. A gyógyításra költhető keret egy százalékkal kevesebb lesz, mint az 2008-ban. Ezen belül körülbelül kétmilliárd forinttal csökken a háziorvosi keret, százmilliót lecsíptek a fogászatból. A kórházak sem járnak jól, ők reálértékben 6-7 százalékos veszteséggel számolhatnak. Számukra mindez azért is rossz hír, mert a kiadásaik egyrésze már így is fedezetnélküli költség, hiszen az energiaköltségek állandó növekedését eddig sem kompenzálták az ellátásért kapott díjak. Sőt az OEP információ szerint kötelező közalkalmazotti béremeléseket sem kapta meg valamennyi intézmény. (A 2008-as 5 százalékos béremelés fedezete a tulajdonos önkormányzatok számláján jelent meg, s volt aki nem adta át az összeget a kórházának vagy szakrendelőjének a járandóságot.)

A gyógyszerkiadásokra lényegében majdnem ugyanannyi költhető, mint az idei mintegy 340 milliárdos keret. Újdonság, hogy ezt az összeget megosztották a havi finanszírozásban elkölthető 300 milliárdra, további mintegy 35,7 milliárdot úgynevezett céltartalék alapba címkéztek az előterjesztők. Hasonló módon "tettek félre" egy másik összeget a kórházi gyógyításra költhető keretből, 27 milliárdot bérpolitikai intézkedésekre. Ezen összegek felhasználhatóságát erős kormányzati kontroll köti.

Reálértéken 40-50 milliárddal jut kevesebb jövőre az egészségügynek - állítja a költségvetési tervezetről Sinkó Eszter közgazdász. Sajnálatos az is - mondta lapunknak a szakember, hogy a kormány az Egészségbiztosítási Alapból, a járulékfizetőkkel fizetteti meg az idei évtől a gyedkiadások felét. Ez a tétel korábban teljes egészében az állami költségvetést terhelte. Ha ez 45 milliárdos gyedfinanszírozás nem lenne, akkor az egészségügyi kasszát jövőre a reálértéket megközelítő keretek között lehetne finanszírozni. A szakember szerint az egészségügy már eddig is nehezen viselte az évek óta tartó megszorításokat, az ellátórendszer mára minden tartalékát felélte, így megjósolhatatlan, mit hozhat az ágazatnak ez a költségvetés.

Hasonlóan szkeptikusan értékelte a javaslatot a HealthCapital egészségügyi tanácsadó cég. Közleményük figyelmezteti a döntéshozókat arra a korábbi kormányzati ígéretre, miszerint a reform által megtakarított forintokat nem vonják el, hanem az egészségügyre fordítják. Mindez azért is fontos, mert a működőképesség megőrzésének feltétele az orvosok megtartása, ehhez pedig európai bérekre lenne szükség. Az elemzők szerint az államnak pótolnia kellene a járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. A közlemény jelzi azt is, hogy az egészségügyi közkiadásokat a konvergenciaprogram eddig is jelentősen mérsékelte, további pénzkivonás már szakmailag sem vállalható.