Idén mintegy kétszázmilliárd forintot költ az ország kutatás-fejlesztésre. A cél az, hogy ez a pénz a hazai versenyképességet javító fejlesztésekre menjen - e gondolatokkal indította a tegnapi beszélgetést Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A legnagyobb állami pénzosztó, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, Csopaki Gyula szerint a technológiai programból támogatott fejlesztések már a tudáskoncentrációt segítik. Egyed Géza, az európai neutronkutató központ megszerzéséért felelős kormánybiztos úgy látja: ezen a területen a legfontosabb az oktatás, a tudomány és a gazdaság hatékony együttműködése.

Fodor István, az ELTE Gazdasági Tanácsának tagja keményen fogalmazott: az elmúlt négy-öt évben a tudománypolitikára a maszatolás volt a jellemző, illetve az, hogy a politika túlzottan megszállta a tudományt. Szakemberekre kell bízni ezt a feladatot, olyanokra, akiket a különböző politikai kurzusok is elismernek. Az MTA elnöke, Pálinkás József szerint meg kell teremteni a műszaki pályák presztízsét, mert már ma sincs elegendő műszaki szakember. Nem is lesz, ha a kormányzat nem hozza meg azt a döntést, hogy az érettségin legalább egy természettudományos tantárgyból kötelező legyen vizsgázni - tette hozzá. Az akadémikus szerint kevés pénz jut erre a területre, ezért el kellene érni, hogy három-négy éven belül a jelenlegi nem egészen egy százalékról 1,4 százalékra emelkedjen a GDP-n belül a kutatásra fordított források aránya.

A kutatási témák koncentrációjára példa a Richter Gedeon, amely tavaly árbevételének tizedét, 17 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre, de nem aprózza el ezt a pénzt, hanem Bogsch Erik elnök szerint kizárólag a központi idegrendszerrel kapcsolatos betegségek egy adott körére koncentrálnak. A cégnél nyolcszáz kutató dolgozik, mert bizonyos létszám alatt nincs esély az eredményes munkára. A Richter saját erőből a közelmúltban épített egy új kutatóközpontot, amely kilencmilliárd forintba került.

Koós Attila, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke a használható nyelvtudást hiányolta, míg Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke a kutatók és a vállalatok közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. A közönséges számítógépet is háromdimenzióssá átformáló Rátai Dániel feltaláló példája viszont azt mutatja, hogy itthon is boldogulhat az ember, de csak ha elismerik és hagyják dolgozni.

Meg kell teremteni a műszaki pályák presztízsét