A nemzetközi hitelválság közvetett hatásait a magyar adósok már a saját bőrükön is tapasztalhatják. A pénzintézetek egyre kevésbé bíznak egymásban, ami a bankközi kamatok emelkedéséhez vezetett. Nincs ez másként itthon sem: a magyar bankok is csak drágábban jutnak külső forrásokhoz, a megemelkedett költségeiket pedig igyekeznek tovább hárítani ügyfeleikre. A jegybank jelentése szerint az idei első fél évben a vállalati hitelezés terén ez már érezhető volt, a cégek nehezebben és drágábban kaptak kölcsönt. A lakossági hitelezés terén más volt a helyzet: az erős verseny miatt a bankok inkább nyereségüket csökkentették, s a hitelelbírálás során sem lettek szigorúbbak. Az év második felében azonban a háztartásokat is elérheti a hitelválság: az MNB arra számít, hogy a lakosság is nehezebben juthat kölcsönhöz.

A külső források drágulásával kapcsolatban megegyezik, annak a hazai hitelezésre gyakorolt hatásáról azonban már eltér a bankok véleménye. Az Erste szakértői szerint például a finanszírozás költségei valóban emelkedtek, ám a devizaforrások nem kerültek veszélybe, s ezért a válságban nem érintett anyabankú magyar hitelintézeteknek ez nem okozhat komoly problémát, tehát továbbra is a lakossági devizahitelezés marad a fő húzóerő. Az Ersténél nem szigorítottak a hitelezési feltételeken, ennek ellenére a vállalatok esetében bekövetkezett némi visszaesés. Ezt azzal magyarázzák, hogy a gazdasági környezet romlása a cégek pénzügyi mutatóira is negatívan hatott, és elképzelhető, hogy egy vállalkozás emiatt nem felel meg a hitelképesség feltételeinek.

Az OTP még tavaly megkezdte a lakossági és a vállalati hitelek átárazását, ám tapasztalatai szerint eddig csak a nagyvállalati hitelezés esetében látszik, hogy lassul a hitelezési dinamika a magas felárak miatt. Igaz, ennek oka az is lehet, hogy az OTP az idén visszafogta a vállalati hitelezést, mert inkább a jövedelmezőbb lakossági üzletágra kíván koncentrálni, amelyben júliusig gyors bővülést tapasztaltak. elmondásuk szerint a lakossági hitelportfólió minősége stabil, mind a lakás, mind a fogyasztási hitelek esetében.

Nem számítanak a lakossági hitelkamatok általános emelkedésére a K&H-nál. Igaz, szeptember elején emelték meg kiegészítő kamattámogatásos lakáshitelek kamatát, az indokolás szerint a forrásköltségek és a kamatszint növekedése miatt. A szakértőik szerint a háztartások terhei csak akkor nőhetnek, ha a banki források drágulása tartós marad, ám ez esetben sem kell tartani attól, hogy számottevően nőne a bedőlő hitelek aránya Magyarországon.

A magyar pénzügyi rendszer stabil, mert tőkeerős, jól működő bankok alkotják, de a fogyasztók pénzügyi tudatossága fejlesztésre szorul - mondta Simor András, az MNB elnöke A tudatos pénzügyekért című konferencián. Gyurcsány Ferenc kijelentette: ne