Büdzsé 2009: átvezetés
Nem hozott nagy változást a 2009-es költségvetés - a kormány tartja a terveket, és nem változtatott semmin a korábban megismert elképzelésekhez képest. A hiány a tervek szerint ezermilliárd alatt lesz (976 milliárd forint) - ez uniós statisztikai rendben a GDP 3,2 százaléka, ami megfelel a konvergenciaprogramban bejelentett számoknak. Ezzel Magyarország jövőre teljesíti az euróbevezetés állami kritériumait: a nyugdíjreform-beszámítás lehetőségével (még utoljára) élve a végső elszámolásban a hiány a GDP 2,9 százalékát jelenti majd, ami alatta van a megkövetelt szintnek. (A távolabbi tervek szerint a hiány 2012-ig a GDP 1,7 százalékára csökken majd.) Miután az államadósság csökken (két negyedéven keresztül kell folyamatosan ezt tennie), a második feltétel se gond - probléma az inflációval van: a tervezett 4,3 százalék magasnak bizonyulhat. A növekedés alacsonyabb, mint korábban tervezték (3 százalék) - ráadásul nem az export, hanem jóval inkább a belső fogyasztás húzza majd. De erre is lehetett számítani a jövedelemadó-csökkentés nyomán.
A bevételekben a legnagyobb érvágást a járulékcsökkentés jelenti - no meg a céges adók kiengedése. Itt a költségvetés jövőre ugyan többet kap az ideinél, de nem annyival, mint amennyire akkor számíthatna, ha nem változott volna semmi.
Veres János pénzügyminiszter tegnap a hagyományos vízibivalybőr táskában vitte át az Országgyűlésbe a tervet, amelynek elfogadásában - értelemszerűen - reménykedik. Veres nagy változásokra nem számít - érdemben az elmúlt tíz évben valóban nem módosult a büdzsé a parlamenti vita alatt. A miniszter kisebb módosításokra lát lehetőséget, és azt mondja: ha nem fogadják el a tervet, akkor sincs összeomlás - az idei kiadások alapján kell finanszírozni a jövő évieket. Igaz - teszi hozzá -, ebben az esetben nagy feszültség támad: nem lesz pénz például a nyugdíjak emelésére - ezt ugyanis a költségvetési törvény "adja oda".
Mégpedig nem is keveset. A nyugdíjkiadások növekedése jelenti a jövő évi büdzsé egyik legnagyobb többletét: az ideihez képest 258 milliárd forinttal költ erre többet az állam, ami 9,2 százalékos növekedést jelent - az idei és a jövő évi tervszámok különbségeként. A nyugdíjemelés maga ugyan csak 5,6 százalékos lesz, ám eleve két százalékot hozzá kell tenni ehhez (a terveknél ennyivel nagyobb az idei nyugdíjkiadás) - ráadásul tovább emeli a szükséges pénzt, hogy az újonnan nyugdíjasok ellátása eleve magasabb, mint a régieké. Így aztán nem meglepő, hogy az állam költésein belül egyre nagyobb szelet jut a nyugdíjaknak: az idén már a teljes állami büdzsé 19,8 százaléka megy erre a célra a tervszám szerint - tavaly ez 18,9 százalék volt, jövőre pedig 20,5 százalék lesz.
Így aztán nem igazán meglepő, hogy a szociális támogatásokon kívül más területen alig van érezhető növekedés. A hiány csökkentésének követelménye az adóengedményekkel és a szociális juttatások növekedésével együtt nem enged nagy költést semmilyen területen sem. Leginkább az oktatás bizonyulhat még nyertesnek: igaz, itt is csak az idei és a jövő évi tervszámok összevetésében. A növekedés mögött ugyanis statisztikai változás (is) állhat. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy az oktatásra jutó milliárdok az idén jóval kisebbek a tavalyinál, viszont jövőre épp az elmúlt évi szinthez közeli szintre kerülnek.
Az állam más területein egyértelmű a visszafogás: a legtöbb helyen a növekvőnek látszó számok valójában lefaragást jelentenek. Reálértéken számolva - az inflációval korrigálva - ugyanis mindenütt mérséklődés van, ahol nincs a 4,3 százalékosra várt áremelkedésnek megfelelő növekedés. És a legtöbb terület ilyen. Az államigazgatás egészében jelentősnek mondható a megszorítás - meglepően nagy a visszafogás a rendvédelmi területekre jutó milliárdokban: itt még az abszolút szám is kisebb, mint az idei. Nagyobbnak egyedül a kulturális, sportkiadások tűnnek még és a párttámogatások - legalábbis abban a kimutatásban, amit a pénzügyi tárca a funkciók szerinti kiadásokról közöl. A tételek törvényi felsorolásában ugyanis egyelőre nem látszik, hogy emelkedne ez a két összeg.
A költségvetés maga - ahogyan az elmúlt években, úgy most is - a minisztériumokhoz besorolt kiadásokon alapul. Látszólagos nyertes itt - ahogy az elmúlt években mindig - a kancellária: a keret 15,2 százalékkal emelkedik - ám ez is az állami béremelésre félretett pénz és az egyéb tartalékok következménye. (A benyújtott tervben nincs is illetményalap-növelésre - vagyis közalkalmazotti béremelésre - javaslat, ezt akkor írják majd bele, ha megállapodott a kabinet a szakszervezetekkel.) A minisztériumi keretek egy jó része forintban is kevesebb az ideinél - amihez még hozzá kell számolni azt is, hogy újabb tartalékolási kötelezettség is van a tárcáknál. Ezzel - és az inflációval is - számolva a keretek csökkenése több helyen meghaladja a 10 százalékot. A legrosszabb helyzetben a környezetvédelmi tárca van: itt a keret 11,6 százalékkal csökken korrekciók nélkül is. Igaz: a terület talán számolhat a nagyobb uniós pénzekkel - növekedésre még itt van lehetőség, no meg az önkormányzatoknál, ahol a támogatás reálértéken is nagyobb (igaz, nem sokkal).
Büdzsé... folytatás a 18. oldalon
Keretszámok a központi költségvetésben
Forrás: 2008-as költségvetés, 2009-es költségvetési tervezet
| 2008 | 2009 | Változás | százalék |
| Országgyűlés | 77,6 | 80,0 | 3,1 |
| Köztársasági elnökség | 1,6 | 1,3 | -16,6 |
| Alkotmánybíróság | 1,6 | 1,5 | -2,8 |
| Országgyűlési Biztosok Hivatala | 1,4 | 1,8 | 30,2 |
| Állami Számvevőszék | 7,9 | 8,1 | 3,2 |
| Bíróságok | 72,3 | 77,3 | 7,0 |
| Ügyészség | 30,0 | 31,5 | 5,2 |
| Helyi önkormányzatok támogatásai | 1348,6 | 1422,4 | 5,5 |
| Miniszterelnökség | 364,8 | 420,3 | 15,2 |
| Önkormányzati Minisztérium | 285,8 | 275,1 | -3,8 |
| Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium | 337,4 | 346,7 | 2,7 |
| Honvédelmi Minisztérium | 319,7 | 338,4 | 5,8 |
| Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium | 351,1 | 334,8 | -4,7 |
| Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium | 602,6 | 47,3 | -6,5 |
| Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium | 516,0 | ||
| Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium | 60,5 | 53,5 | -11,6 |
| Külügyminisztérium | 49,6 | 50,8 | 2,4 |
| Uniós fejlesztések | 692,7 | 758,3 | 9,5 |
| Oktatási és Kulturális Minisztérium | 640,7 | 679,0 | 6,0 |
| Egészségügyi Minisztérium | 121,2 | 124,6 | 2,8 |
| Pénzügyminisztérium | 1416,0 | 1499,5 | 5,9 |
| Szociális és Munkaügyi Minisztérium | 972,0 | 984,7 | 1,3 |
| Gazdasági Versenyhivatal | 1,7 | 1,8 | 11,7 |
| Központi Statisztikai Hivatal | 11,3 | 10,8 | -4,6 |
| Magyar Tudományos Akadémia | 50,1 | 51,2 | 2,1 |
| Kutatás és technológia | 37,2 | ||
| Adósságszolgálat | 1110,8 | 1163,7 | 4,8 |
| Főbb bevételek | 6403,4 | 6890,0 | 7,6 |
| Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek | 96,4 | 97,8 | 1,4 |
| Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások | 88,2 | 133,7 | 51,7 |
Folytatás a 17. oldalról
Több pénzt kap a vasút - immáron 224 milliárd az éves hozzájárulás, ami 90 milliárddal nagyobb az idei összegnél (viszont jövőre nincs százmilliárdos tőkeemelés betervezve a MÁV-nál, amire ebben az évben azért sort kerítettek). Ellenben majdnem a tizedére csökken a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére fordított összeg (103-ról 18 milliárdra), aminek viszont az az oka, hogy a most épülő sztrádák PPP-konstrukcióban készülnek, vagyis értük a költségvetés elnyújtva fizet. A gyógyszerkassza alig emelkedik (318 milliárdról 349-re), míg a gyógyító, megelőző ellátásokra kevesebbet tervez jövőre költeni a kormány az ideinél.
A költségvetési törvény alapján úgy látszik, hogy az Új tulajdonosi program (ÚTP) egyetlen társaság eladását jelenti jövőre: a Mavir Zrt. kerülhet ez alapján a tőzsdére - legalábbis a most nyilvánosságra hozott tervben csak arról rendelkeznek, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ennek a privatizálásának adhat kedvezményes kölcsönt (ám azt a vételár 90 százalékáig). Más társaságot a törvény nem említ - de nem is ér véget a költségvetési törvénykezés a most benyújtott javaslattal.
A büdzsé végrehajtásához szükséges törvénymódosítások ugyanis még hátravannak - ezt külön kell benyújtania a kormánynak. Ebben a salátatörvényben pedig még lehet rendelkezni az ÚTP megvalósításához szükséges jogszabály-változtatásokról, például lehetőség van a privatizációs törvény módosítását is javasolni.
Más kérdés: a privatizációs bevételi tervekből sem látszik, hogy nagy állami vállalatok eladására készülne a kabinet: a vagyonkezelésből származó bevételek döntő részét az osztalékokból, illetve az ingatlanok értékesítéséből szedi be az állam. (A Mavir eladásából bevételre a tulajdonos MVM tehet majd szert).
