Kóka egy évvel ezelőtt is előállt hasonló javaslattal - akkor a hiány kismértékű csökkentését érte el, még gazdasági miniszterként és a liberálisok elnökeként. A mostani javaslatot az immáron ellenzékben lévő párt frakcióvezetője mellett az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor, és Horn Gábor ügyvivő jegyzi. A frakció egyhangúlag támogatta a javaslatot - amelyből egyébként nem teljesen egyértelmű, hogy csak a központi költségvetésre vonatkozna a kiadási korlát (ez azonban a nyugdíjak értékét is befagyasztaná).

A javaslat liberális értelmezése szerint egyébként a központi költségvetés elsődleges kiadásainak összege nem lehetne nagyobb jövőre az ideinél. Erre azért van némi esély: feltéve, ha egyetlen kis módosítással az eredetileg tervezett helyett a várható adatokból indul majd ki a javaslat (ami szakmailag azért bőven indokolható). Az adósságszolgálatra fordított milliárdokat nem tekintve ugyanis ekkor szinte már most is ott is vagyunk a feltétel teljesítésénél: az idén kamatkiadások nélkül a központi költségvetés várhatóan 8 133 milliárdot költ, míg a jövő évi terv ugyanerre 8 212 milliárd. Az ebből adódó 79 milliárdos lefaragást könnyű megejteni - főleg akkor, ha a parlament nem fogadja el a Robin Hood adót: ez 30 milliárdot vesz ki a bevételekből és a kiadásokból is (igaz, akkor nem lesz nagyobb a távfűtés-támogatás sem). A fennmaradó 49 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést pedig nyolcezermilliárdnál azért nem nehéz megtalálni. Ez kétszer akkora összeg, mint amennyit Kóka tavaly elért. A liberálisoknak ötleteik is vannak: a munkaerő-piaci alap kiadásain és a lakástámogatásokon spórolnának. Kóka most 200-250 milliárdos mérséklést mondott szükségesnek, bár tavaly is 80 milliárdról indult az alku, és 22 milliárdos hiánycsökkentés lett a vége.

A szabad demokraták ezen kívül a következő két évben csak az előző évi gazdasági növekedés felével engednék meg emelni a kiadási oldalt, és létrehoznák az adóreform alapot. A kormánynak kötelezően ide kellene gyűjtenie a terven felüli bevételeket, illetve a terven felüli kiadáscsökkentésből származó megtakarításokat. Az így befolyt összeget adó- és deficitcsökkentésre lehetne felhasználni. Adójavaslataik szerint hárommillió forintra emelnék a 18 százalékos személyi jövedelemadó sávhatárát (ez még jelentősebb lefaragást tenne szükségessé a büdzsében). Ezenkívül a következő évek járulékcsökkentését minden jövedelemre kiterjesztenék (a pénzügyminiszter már bejelentette, hogy 2010-re kétszázalékos, általános járulékcsökkentést tervez). (V. I.)