Már másnap megszüntették a közszolgálati jogviszonyát a két hete vesztegetésen tetten ért APEH-osztályvezetőnek. Miként arról lapunk is beszámolt: szeptember 15-én a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói Budapesten tetten érték az adóhatóság egyik osztályvezetőjét, amint kétmillió forint kenőpénzt vett át B. Gábortól, Budapest egyik korábbi rendőrfőkapitányának fiától. Információink szerint a kenőpénzért cserébe egy vállalkozó vagyonosodási vizsgálatának megállapítás (azaz feltárt adóhiány) nélkül kellett volna zárulnia.

Szikora János, az APEH elnöke hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az APEH Közép-magyarországi Igazgatósága (ott dolgozott a tetten ért osztályvezető) 2007. január elsejéig visszamenően 573 vagyonosodási vizsgálat dokumentumait tekinti át. A gyanús eseteket a hivatalon belül törvényességi vizsgálatnak vetik alá, a még gyanúsabbaknál felülellenőrzést rendeltnek el. Utóbbi már az adózót is érinti, ez esetben ugyanis az APEH lényegében megismétli a vagyonosodási vizsgálatot.

A korrupción ért osztályvezető esete kapcsán az adóhivatal szakértői csoportot állított fel a gyanús, illetve a komolyabb ügyek kontrollálására, és a hivatal mintegy ezer vezető beosztású munkatársát továbbképzésre küldik, ahol egyebek között fegyelmi és biztonsági kérdésekre okítják őket.

Szikora hangsúlyozta: az APEH már eddig is sokat tett a korrupciós nyomás csökkentésére. Példaként említette a szakszerűségi és törvényességi felülvizsgálatok, és a biztonsági főosztály kockázatelemzéseit, az adóhivatal dolgozónak mind szélesebb körét érintő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Miután számos esetben kíséreltek meg visszaélést hamis APEH megbízólevéllel, mondván "egy bizonyos összegért úgy is lezárulhat az adóvizsgálat, hogy gyakorlatilag el sem kezdődik", ma már a hivatal telefonos ügyfélszolgálatán keresztül bárki ellenőrizheti az adórevizorok megbízólevelének hitelességét.

A jövőben az APEH - már csak a korrupció elleni hatékony fellépés érdekében is - még több esetben él a szuperrevízió lehetőségével. Nem szeretnék azonban, hogy munkatársaik csak azért keressenek valahol hibát, nehogy megvádolhassák őket korrupcióval. Ezért a jövőben értékelemzéssel végzik az adóellenőrzéseket, azaz nem foglalkoznak majd "piti ügyekkel" hónapokig, miközben máshol esetleg sokmilliós adóhiányt tárhatnának fel.

Növelni kívánják a szuperrevíziók számát és egységesítik a vagyonosodási vizsgálatok menetét. Ezzel Szikora János reményei szerint értelmetlenné teszik az adóellenőrök lefizetését. A bármikor elrendelhető szuperrevízió ugyanis könnyen megbuktathatja a korrupt ellenőrt, főleg, ha nem tartotta be a vizsgálatra vonatkozó hatósági előírásokat.

Később - az esetleges helyi összefonódások következményeinek kiküszöbölésére - az az adóhatóság már nemcsak az adott évben fokozott ellenőrzés alá vonandó területeket határozza majd meg központilag, hanem kockázatelemzést követően név szerint az ellenőrzendő adózókat is.