Bankmentő akciók Európa-szerte
Németországot is elérte az amerikai bankszektor válsága, a hullám a frankfurti tőzsde egyik üdvöskéjére, a Hypo Real Estate-re (HRE) csapott le. A HRE tavaly 5,3 milliárd euróért vásárolta fel az ír Depfa Bankot, amelynek tengerentúlon beragadt hitelei idézték most elő a német jelzálogpiac második számú szereplőjének megrogygyanását. A müncheni székhelyű jelzálogbank megmentésére a német állam és több - meg nem nevezett - kereskedelmi bank alkalmi konzorciuma hétfőre virradóra rekordgyorsasággal dobott össze egy 35 milliárdos hitelcsomagot. Méghozzá úgy, hogy 14 milliárd eurós bukásig az adósságok hatvan százalékáért a kereskedelmi bankok "egyesülete", negyven százalékáért az állam áll jót, a fennmaradó 21 milliárd eurót viszont teljes egészében az adófizetők pénzéből finanszírozzák - jelentette berlini tudósítónk.
A helyzet igen komoly, a gyors közbeavatkozás nélkül a HRE összeomlott volna, beláthatatlan következményeket okozva a német bank- és pénzügyi szektorban. Angela Merkel (CDU) kancellár és Peer Steinbrück (SPD) szövetségi pénzügyminiszter tegnap egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az Európa vezető gazdasági hatalmát irányító nagykoalíciós kormány a drámai mentőakcióval a német bankrendszerre leselkedő még nagyobb veszélyek és kockázatok elébe vágott.
A mentőakció hírére az eddig szolid befektetésként ajánlott HRE-részvények hétfőn a frankfurti tőzsdén közel 75 százalékot veszítettek értékükből, s több német kereskedelmi bank, így a Commerzbank árfolyamát is magukkal rántották. Az egy éve még 46 eurón forgó HRE-részvényért már csak 3,7 eurót adtak. Ezek után nem meglepő, hogy a HRE jelezte: a 2008-as év után nem fizet osztalékot részvényeseinek.
A kiszivárgott információk szerint a német kormány a HRE feldarabolását tervezi: a még értékesíthető részeket elválasztanák a "selejttől", s ebből fizetnék ki a hitelezőket, míg a "mérgező hulladéknak" nevezett rossz hiteleket egy külön alapba vonnák össze. Arról viszont egyelőre nincs szó, hogy a HRE-t államosítanák.
Németország szomszédjában is állami bankmentő akcióval indult a hét: a Benelux államok kormányai 11,2 milliárd eurót pumpálnak a Fortis Bankba, miután az érintett országok pénzügyminiszterei, a pénzintézet vezetői és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hosszasan mérlegelték a helyzetet. A nehéz döntésre azt követően jutottak vasárnap éjszaka, hogy a francia BNP Paribas és a holland ING elfogadhatatlanul alacsony ajánlatot tett a Fortisra. A megállapodás szerint Belgium 4,7, Hollandia 4, Luxemburg pedig 2,5 milliárd eurót tesz be a közösbe, s ennek fejében 49-49 százalékos tulajdonrészt szereznek a saját országukban lévő Fortis-érdekeltségekben. A válságstáb munkájában egyébként részt vett Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa, ez garancia arra, hogy a Fortis nem juthat burkolt állami támogatáshoz.
A belga-holland bank és biztosító múlt héten megrendítő tőzsdei pofonokat kapott, árfolyama 25 százalékot esett, éves szinten pedig csaknem hetvenet, miután az amerikai jelzáloghitel-válság miatt nem tudta kellően finanszírozni magát. A probléma gyökere, hogy tavaly beszállt a holland ABN Amróért a spanyol Santanderrel és a Royal Bank of Scotlanddal vívott harcba, s 24 milliárd eurót ígért riválisa egyes üzletrészeiért. Pechjére nyert, ám ezt a terhet a jelenlegi nemzetközi bankviszonyok között már nem tudta tovább cipelni, s az a veszély fenyegetett, hogy a hétfői börzei nyitás után a Benelux térség egyik legnagyobb bankja összeomlik. Az egyezségnek része, hogy a Fortis eladja az ABN Amróban szerzett részesedését. A fejlemények hatására Maurice Lippens bankelnök lemondott. A Fortis árfolyama tegnap még 30 százalékkal gyengült.
Brüsszeli tudósítónk arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB részvétele a tárgyalásokban példa nélküli. Az EU pénzügyi vezetői még a múlt héten is arról értekeztek, hogy nincs szükség amerikai stílusú mentőakciókra Európában. Néhány nap alatt kiderült, hogy ez tévedés. Az EKB-ból most azt hallani, hogy olcsóbb megmenteni egy bankot, mint kitenni a betétesek rohamának.
A brit Pénzügyminisztérium hétfőn hivatalosan is megerősítette, hogy ebben az évben immár a harmadik, egyben az utolsó önsegélyező társaság (mutual) függetlensége szűnik meg. A kiadott közlemény szerint a Bradford&Bingley 41 milliárd fontos hitelportfóliója és további 9 milliárd fontos egyéb kötelezettsége állami kezelésbe kerül át. A 150 éves múltra viszszatekintő pénzintézet összesen 2,7 millió ügyfele és 20 milliárd font értékű betétállománya a hét végi intenzív tárgyalások eredményeként a Santander tulajdonába megy át - 612 millió font fejében. A spanyol bank a közelmúltban vásárolt fel egy másik jelzálog-hitelező céget is, az Aliance& Leicester, így immár 10 százalékkal részesül a brit kiskereskedelmi piacból.
A B&B megroggyanása különbözik a februárban állami kézbe került Northern Rockétól. Az "északi szikla" nem jutott friss tőkéhez a pénzpiacon, így nem tudta finanszírozni hitelezési tevékenységét. A beavatkozással legalább a jövő évig szilárd pénzügyi hátteret élvező B&B viszont, ugyanúgy, mint két hete a Halifax Bank of Scotland, "csak" a piac bizalmát vesztette el, és részvényeinek árfolyama az elmúlt tizenkét hónap alatt 93 százalékkal csökkent. A változások ellenére a "bolt zavartalanul üzemel", azaz sem a betéteseknek, sem a jelzáloghitelt felvett adósoknak nincs okuk aggodalomra. Ettől függetlenül a B&B ügyfelei az interneten keresztül a hét végi zárva tartás ideje alatt is több tízmillió fontnyi betétet vontak ki számláikról - jelentette londoni tudósítónk.
A Bank of England friss jelentése egyébként lesújtó képet fest a brit ingatlanpiacról. Az 1993 óta vezetett statisztika szerint soha nem volt hasonlóan alacsony, összesen 143 millió font az egy hónap alatt kötött új jelzáloghitel-szerződések összértéke. Ez töredéke a júliusban regisztrált hárommilliárd fontnak. Mindennek köze van az átírási költséggel kapcsolatos bizonytalansághoz is. Találgatások után csak szeptember elején vált véglegessé, hogy a kormány egy évre eltörli az átírási költséget a 175 ezer fontnál kevesebbet érő ingatlanoknál.
