Az amerikai képviselőház hétfőn, némi bizonytalanság után, 228:205 arányban elutasította az immár egy hete tárgyalt 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. Mimimum 218 voks kellett volna az igenhez. A szenátus később, a zsidó újév után következett volna, de a csomag egyelőre mindenképp jégre került. A New York-i értéktődzsén még a szavazás közben meredeken zuhanni kezdtek a részvényindexek, a Bloomberg műsorvezetője lélegzetelállító árfolyammozgásról beszélt. Az S&P 500 huszonegy éve nem esett ekkorát, a Dow Jones lapzártánk idején több mint ötszázalékos esésnél járt. A brazil börzén egyszerűen leállították a további kereskedést.

Pedig úgy látszott, a hét végén megszületett a politikai kompromisszum, noha mindkét elnökjelölt, John McCain és Barack Obama is igen óvatosan nyilatkozott. Végül a republikánusok megmakacsolták magukat, 132:66 arányban elutasítva a pénzügyminiszter tervét. Egyikük sárszendvicsnek nevezte azt. A demokraták, amíg csak lehetett, nyitva hagyták a szavazást, győzködve a renitenseket, hogy álljanak át, de hiába. A fejlemények hátterében az is áll, hogy az elnökválasztással egyidőben a teljes képviselőházat és a szenátus több mint egyharmadát újraválasztják novemberben.

A 110 oldalas csomag szerint Henry Paulson pénzügyminiszternek igen tág mozgástere lehetett volna az adófizetők szemszögéből óriásinak tűnő, de a jelzáloghitel-piac alig öt százalékára rúgó 700 milliárd dollár felhasználását illetően. Ez mind a csomag tartalma, mind pedig gazdaságpolitikai eszköztára esetében így van.

A jégre tett terv szerint az első 250 milliárdot azonnal felszabadították volna, további 100-at akkor, ha az elnök is úgy gondolja, a fennmaradó 350 milliárd elköltésének viszont a kongresszus egy tizenöt napos határidőn belül keresztbe tehetett volna. Paulson nemcsak a jelzálogbóvlit vásárolhatta volna ki, hanem - Ben Bernanke Fed-elnökkel egyeztetve - belátása szerint más pénzügyi eszközöket is. Abban is mérlegelési lehetőséget kapott volna, hogy a programból külföldön bejegyzett, illetve szabályozott pénzintézetek mennyiben részesülhessenek. Olyan árat fizethetett volna a papírokért, amilyet jónak tart, akár közvetlenül, akár aukció révén. "Ritkán kapott, ha egyáltalán, egyetlen ember ilyen széles jogkört a kormánypénzek belátása szerinti elköltésére, úgy, hogy semmilyen szabály ne kényszerítse a megvásárolt eszközöknek a lehető legalacsonyabb áron történő beszerzésére" - írta címoldalán a hétfői The New York Times.

A mérleg másik serpenyőjében a garanciák álltak. Hat különböző intézmény lett volna hivatott garantálni, hogy az adófizetők pénzét ne pocsékolják el. Kétpárti testület, független ellenőr és a kormány belső ellenőrzése is kinevezett őrkutya lett volna. Az elutasított csomag szerint a pénzügyminisztériumnak két napon belül minden ügyletet nyilvánosságra kell hoznia, továbbá havonta és minden elköltött 50 milliárd dollár után jelentést kellene készítenie. A programban részt vevő cégek önként vállalnák, hogy tartózkodnak a mesés végkielégítésektől, a félmillió dollár feletti jövedelmeket pluszadóval sújtották volna.

Az amerikai csúcsvezetők a Politikai Tanulmányok Intézetének adatai szerint tavaly átlagban 10,5 millió dollárt kaszszíroztak - azaz egyetlen nap alatt annyit, mint egy átlagos dolgozó egész évben. A kormány további, szavazati joggal nem rendelkező részvényekhez juthatott volna e vállalatokban - arra az esetre, ha nyereségesek lesznek. A cégek prémiumok révén maguk is beszállnának egy biztosítási alapba - ez utóbbi intézkedést főleg a republikánusok erőltették, sőt alternatív tervként is benyújtották a teljes 700 milliárdos tervvel szemben, a Fehér Ház rosszallását is kiváltva. A mentőöv egyik kulcskérdése, hogy az átlagember hogyan részesülhet az egészből. A hitelfolyam helyreállítása érdekében a kisebb bankok elszámolhatnák a Fannie Mae és a Freddie Mac, nemrég lényegében államosított jelzáloghitel-intézetekkel kapcsolatos veszteségeiket, hitelhez segítve így a kisvállalkozásokat. A jövő évre kétmilliós nagyságrendűre becsült zálogjog-érvényesítések megelőzésére visszamenőleg módosítani lehetett volna a hitelfeltételeket.

A Citi viszi
a Wachoviát

A jelek szerint immár nem múlik el nap a Wall Streeten nagyobb átrendeződés nélkül. A Washington Mutual, a legnagyobb takarékintézet csütörtök éjjeli szabályos eltüntetése után
- a JP Morgan Chase szívta fel
- hétfőn az eszközállományát tekintve a hatodik legnagyobb bankot, a Wachoviát érte el a gépszíj. Részvényeinek értéke, 91 százalékot esve, már egy dollár alá zuhant, amikor leállították a kereskedését. A Citigroup 42 milliárd dollárig átvállalja a Wachovia jelzálog-veszteségét, ezen felül pedig 12 milliárd dollárig vesz elsőbbségi részvényeket - közölte
a szövetségi pénzügyi felügyelet. A Wachovia az év első felében már 9,7 milliárdos veszteséget
írt le.