Az oktatás lesz a büdzsé nyertese
A negatív hatások közé sorolta, hogy a pénzszűke miatt drágább lesz a hitelezés, visszaesik a kereslet, szűkülnek az exportpiacok, és szárnyaszegetté válik a tőzsde, amelynek forgalma már most a harmadára csökkent. A világgazdaság óriási változások előtt áll, az Amerikából érkező hírek - bankok, biztosítók államosítása - azt az üzenetet hordozzák, hogy a piac önszabályozásába vetett hit átértékelésre szorul. A kormányfő szerint ebben a helyzetben az államnak óvatos, megfontolt gazdaságpolitikát kell folytatnia, ám közvetlenül beavatkoznia a pénzpiaci folyamatokba nem szabad. A jövő évi költségvetést eredetileg háromszázalékos gazdasági növekedésre alapozta a kormány, a világpiaci recessziós kilátások viszont rányomják bélyegüket a büdzsére. Lefelé mutató kockázatok vannak a növekedésben - ismerte el Gyurcsány Ferenc, aki ezért arra kérte a pénzügyminisztert, hogy ezt figyelembe vevő alternatívákat is dolgozzon ki.
Ami biztos, az a konvergenciaprogram következetes végrehajtása, s ebben jó úton jár az ország. Jövőre az államháztartási hiány a GDP háromszázaléka alá csökken (az uniós kimutatás azon rendelkezésével együtt, amely még megengedi a nyugdíjkorrekciót, enélkül a deficit 3,2 százalék lesz), és az államadósság lefaragása terén is sikerül teljesíteni az euró bevezetéséhez előírt követelményeket, azaz két egymást követő negyedévben csökken majd a tartozásunk. Mindez azt mutatja, hogy a kormány nem esik elődei hibájába, azaz nem áldozza fel az elmúlt két év megszorító politikájának eredményeit a közelgő választások oltárán - állította a miniszterelnök. Ezért nem lesz osztogatás sem a választási, sem az azt megelőző évben. Az egyes költségvetési kiadásokat a kormány igyekszik reálértéken tartani, ám ez nem minden területen fog sikerülni - figyelmeztetett. A költségvetés egyértelmű nyertesének az oktatást, a szakképzést jelölte meg, ez a terület stratégiai fontosságánál fogva az inflációt jócskán meghaladó forrásból gazdálkodhat jövőre. Az állam magán már nem spórolhat többet, mert az már a közigazgatás rovására menne.
A gyáriparosok felvetésére, hogy a versenyképesség növelése érdekében miért nem hajtanak végre nagyobb adó- és járulékcsökkentést, a kormányfő azt mondta, hogy ezt a közszolgáltatások szinten tartása, illetve javítása, a szociális biztonság erősítése iránti igény finanszírozási vonzatai nem teszik lehetővé. Az állami újraelosztást már így is jelentősen csökkentették, s a 2006-os 52,3-ről jövőre 46,7 százalékra szorítják vissza ezt a mutatót. A radikális adócsökkentés viszont nem fér bele a rendszerbe, s aki ezt ígéri, az felelőtlen. Az adópopulizmust be kell fejezni - szögezte le Tölgyessy Pétert idézve a miniszterelnök.
Széles Gábor a vidékre alapozza programját
Miközben az MGYOSZ vendégeként Gyurcsány Ferenc kormányfő értékelte a gazdaság helyzetét, Széles Gábor, a gyáriparosok tiszteletbeli elnöke a Kisgazda Polgári Egyesület Budapesten rendezett vidékfejlesztési konferenciáján tette ugyanezt. Széles úgy vélte, hogy az országnak a belső forrásokat feltáró növekedési pályára kell átállnia, s egymillió új munkahelyet kell létesítenie. A szellemi elit "elhülyült" - idézi az MTI a nagyvállalkozót -, mert 2-20 millió forinttal támogatja a multinacionális cégek egy főre eső munkahelyteremtését, miközben vidéken elegendő lenne 2-300 ezer forintnyi befektetés egy álláshely létrehozásához. Széles gazdasági programját később hozza nyilvánosságra, ám annyit elárult, hogy annak súlyponti eleme a geotermikus energia és a vízkészlet mezőgazdasági és turisztikai hasznosítása és az élelmiszeripar fejlesztése. Az MGYOSZ éléről tavasszal leköszönt Széles mind a háromezer hazai falunak legalább 10-10 millió forintot adna, hogy függetleníthessék magukat a központi költségvetéstől, támogatná a romák foglalkoztatását, a segélyeket utalványokkal fizetné ki, s a falvak közrendjének biztosítását "sheriffekre" bízná.
