A Wall Street után a Fehér Ház is megkongatta a vészharangokat: menteni kell a menthetőt a kialakult pénzügyi válság nyomán. George W. Bush elnök (magyar idő szerint csütörtökre virradóan) tévébeszédben sürgette a kongresszusban tárgyalt 700 milliárd dolláros pénzügyi csomag mielőbbi elfogadását. - Egész gazdaságunk veszélyben van. Végső soron országunk hosszú és fájdalmas recesszión mehet át. Honfitársaim, nem szabad megengednünk, hogy ez bekövetkezzék - mondta Bush, az ingatlanpiacon könnyen osztogatott hiteleket nevezve meg a krízis okaként, illetve azt a téves feltételezést, hogy az ingatlanok értéke továbbra is emelkedik majd.

Bush egyeztetésre hívta John McCain republikánus, illetve Barack Obama demokrata elnökjelöltet. Alapjában mindketten támogatják a csomagot. McCain az időkényszer miatt a péntek esti elnökjelölti vita elhalasztását is kezdeményezte, és kétpárti egyezséget sürgetett. Obama a nagy gazdasági világválsághoz hasonlította a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az adófizetőknek minden ráfordított dollár sorsát tisztán kell látniuk.

A Capitoliumon napok óta a 700 milliárdos mentőcsomag részleteiről egyeztetnek, reménykedve, hogy még a héten elfogadhatják azt. Késő délután ra kiderült, hogy sikerült megállapodni az elvekről. Ezek szerint a 700 milliárd dollárból 250 milliárd azonnal hozzáférhetővé válik, a fennmaradó részt pedig a pénzügyminiszter később felszabadíthatja, hacsak a kongresszus ezt le nem állítja. Az akcióban érintett vállalatokban az állam részesedést szerezhet, és e cégeket kötelezhetik arra, hogy korlátozzák csúcsvezetőik jövedelmét.

A megállapodás hírére a New York-i tőzsde részvényindexei tovább emelkedtek, különösen a pénzintézetek papírjainak köszönhetően. A törvényhozás előtt Ben Bernanke Fed-elnök sem hagyott kétséget afelől, hogy lépni kell. - Ez a háború utáni időszak legnagyobb pénzügyi válsága. Már most elég törékenynek látom a pénzpiacokat. A hitelpiacok nem működnek. A vállalatok piaci alapon képtelenek finanszírozni magukat. Még ha csak olyan maradna is a helyzet, mint jelenleg, az jelentősen fékezné a gazdaságot - hangoztatta.

A mutatók a legkevésbé sem hízelgőek. A munkanélküliség 6,1 százalékra szökött fel, a fogyasztás növekedésének üteme több mint egy százalékponttal esett vissza decemberhez képest, az új ingatlanok építése 17 éves mélypontra csökkent augusztusban. A Fed - amely a világ nagy jegybankjaival karöltve az akut válság első hetében negyedtrillió dollárt pumpált a piacokba, hogy növelje a likviditást - a múlt héten változatlan, kétszázalékos szinten hagyta az irányadó kamatlábat. Ám a határidős ügyletekből megítélhetően a piac csütörtökre 86 százalékos valószínűségre árazta be, hogy a Fed legkésőbb az októberi ülésén csökkent 25 bázispontot. Sokan 1,5 százalékos rátára számítanak az év végére. A bankok ugyanis ülnek a pénzen, egyre rosszabb feltételekkel hiteleznek egymásnak, mint a diszkontkincstárjegyekre fizetett kamat.

De hogyan lehet eladni a 700 milliárdot az adófizetőknek? - teszi fel a kérdést a kongreszszus, amely garanciákat akar. A képviselőház, illetve a szenátus tagjai a saját bőrüket is mentik a novemberi választások előtt. Senki nem akar biankó csekket kitölteni Henry Paulson pénzügyminiszternek. A két párt egymásra figyel. A demokraták nem akarnak jelentős republikánus támogatás nélkül mozdulni, hiszen utóbbiak kormányáé a javaslat. A konzervatívok viszont azt mondják, előbbiek uralják a kongresszust, ez az ő parlamenti többségük. A kényszer azonban megszülheti a végső egyezséget.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az adófizetők mennyit látnak viszont a 700 milliárd dollárból, amely ugyan óriási öszszeg, de a 14 ezer milliárd dolláros jelzáloghitel-piaci értéknek csak töredéke. Mindenesetre várhatóan 1130 milliárd dollárra tolja fel a belső államadósságot. Annyi is bizonyos, hogy az állam jóval a jelenlegi piaci áron felül fogja felvásárolni beragadt "subprime-bóvilt", azaz a zálogjog tömegessé vált érvényesítése nyomán elértéktelenedett jelzáloghitel-termékeket. De elképzelhető, hogy más eszközöket is - az autókölcsönzőktől kezdve a kis vidéki takarékpénztárakig sokan lobbiznak Washingtonban, hogy az ő, szintén a válság nyomán begyűrűzött veszteségeiket is ellensúlyozzák. Peter Orszag, a kongresszus költségvetési irodájának igazgatója szerint a subprime-bóvli felvásárlása paradox módon további fizetésképtelenségekhez, bankcsődökhöz vezethet, ugyanis a leadott eszközállományt ténylegesen, és azonnal le kell írni.

A válság után más világ lesz

- A világ már nem lesz olyan, mint amilyen a válság előtt volt, az Egyesült Államok elveszíti a Föld pénzügyi rendszerének szuperhatalmaként élvezett státuszát - jelentette ki Peer Steinbrück német pénzügyminiszter. Steinbrück súlyos mulasztásokat vetett az Egyesült Államok szemére: egyebek mellett a saját tőkére vonatkozó előírások késedelmes bevezetését, a befektetési bankok működésének nem megfelelő szabályozását, a pénzügyi felügyelet elaprózottságát.

Szerinte a németeknek is fel kell készülniük a lassabb növekedésre, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fejleményekre. Az egyelőre még nyitott, hogy a válság milyen mértékben érinti az államháztartást, bár eddig legalábbis nem csökkentek az adóbevételek. A német pénzügyminiszter ismét elutasította azokat a követeléseket, hogy amerikai mintára Németországban is dolgozzanak ki bankmentő csomagot. Steinbrück szerint elsősorban amerikai problémáról van szó. (MTI)

Az FBI huszonhat pénzintézetre vonatkozóan vizsgálódik számviteli visszaélések gyanúja miatt. A hitelválság kényszere miatti könyvelői trükkökben érintett lehet az elmúlt hetek viharaiban leginkább megtépázott négy óriás, a csődvédelembe menekült Lehman Brothers, a lényegében államosított Fannie Mae, Freddie Mac és az AIG. A két jelzálogcéget három hete azt követően helyezték gondokság alá, hogy a Morgan Stanley vizsgálata megállapította: mindkettőjüknél, de különösen az utóbbinál olyan számviteli technikákat alkalmaztak, amelyek lehetővé tették a tartalékok értéken felüli feltüntetését.