A hétfőinél immár jóval megengedőbb hangokat hallani az energiaszolgáltatóknál a bevezetett Robin Hood-adó kapcsán. Boross Norbert, az Elmű szóvivője lapunknak megerősítette a korábbi kormány-nyilatkozatokat, miszerint a lakossági energiaszolgáltatókra - így az Elműre - nem vetnének ki plusz adót. Mivel ezeknek a cégeknek a tarifáját lényegében a kormány határozza meg, így azt valóban értelmetlen lett volna az úgymond túlzott nyereség miatt további adóteherrel sújtani - érvelt. Vagyis a Robin Hood adó a lakossági energiatarifákra bizonyosan nem lenne áremelő hatással.

Emlékeztetett ugyanakkor: az Elműhöz tavaly óta alapvetően három, egymástól szétválasztott szolgáltatástípus tartozik. Ez a lakossági szolgáltatás, az áramszállítás, illetve a céges szolgáltatás, azaz versenypiaci kereskedelem. Mivel a szállítási díjakat - ami része a lakossági és a többi áramszámlának is - szintén a kormány határozza meg, erre sem vetnék ki a plusz terhet - tette hozzá. A kormány e három tevékenység közül csak a versenypiaci kereskedelmen képződő nyereségre vezetné be a 8 százalékos Robin Hood-adót - szögezte le. A törvénytervezet alapján ez az összes többi lakossági áram- és gázszolgáltatóra is igaz.

Annak kapcsán, hogy a céges áramkereskedők mennyiben háríthatják majd át a 8 százalékos adóemelést fogyasztóikra, Boross Norbert leszögezte: a cégek kiszolgálásáért ma már verseny folyik a piacon, így adóterheik növekedését teljes egészében bizonyosan nem tudják majd érvényesíteni az áraikban. Másrészt felhívta a figyelmet, hogy ez év elején az áramkereskedőknek "átlagban" megugrott a profitjuk, vagyis minden bizonnyal lenne miből lenyelniük az adóemelkedést.

A szóvivő nem tagadta, hogy saját áramkereskedelmi águkra is igaz lehet a jelentős profitemelkedés. Kérdésünkre hozzátette: ez nem csupán versenypiaci kereskedőjükre, a Magyar Áramszolgáltató (MÁSZ) Kft.-re igaz. Az ez év eleji váltás óta ugyanis sok céges fogyasztójuk még nem került át az Elműből a MÁSZ-hoz. A Robin Hood-tervezet szerint, ha egy cégen belül van ellenőrzött (lakossági) és versenyáras értékesítés is, a versenyüzletág után meg kell fizetni a plusz adót. Boross Norbert szerint a cégen belül ez az üzletág számvitelileg különválasztott, vagyis nem lesz akadálya annak, hogy ezután külön kiszámolják a befizetendő energiaadót.

Más szakértők szerint a Robin Hood adó ennél jóval több, áttételes úton is kifejthet áremelő hatást. Kezdve a lakosság számára is termelő, de az új adót megfizető erőművektől a szabadpiaci gázkereskedőkig. Az olaj- és benzinpiacon az összes céget érinti majd az új adó, így nagyobb az esély arra, hogy ezt megpróbálják beépíteni áraikba. A kormányszóvivő mindazonáltal az érintett energiacégeknek majdhogynem "megtiltotta", hogy áraikban érvényesítsék az épp a magasnak tartott nyereségük miatt rájuk rótt energiaadót.

A helyzet azért faramuci, mert az áramcégeknél képződött extraprofit - amelynek letörését az ellenzék most láthatólag nem támogatja - éppenséggel nem a Robin Hood adó elvi alapját jelentő magas olajárak miatt alakult ki. Mindenesetre a legtöbb szakértő úgy véli, hogy az új adó a nagy kereskedelmi rendszerekben "elporlad", mire a lakossághoz elér.