Kötelező lehet az agrárbiztosítás
A jövőben, aki nem köt - az állami alappal - "biztosítási szerződést", csak a "de minimis" szabályok szerint, erősen korlátozottan számíthat segítségre, ha fagy, áradás vagy éppen az aszály pusztítja a termését. A rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet szerint a közeljövőben átalakul a kárenyhítés teljes rendszere - tudta meg a Népszabadság.
Az uniós szabályozás szerint egy-egy tagállamban a központi kárenyhítés csak akkor működhet, ha ennek finanszírozásában maguk a termelők is részt vesznek. Az elmúlt két évben azonban kiderült, hogy a termelők döntő többsége önként nem hajlandó belépni a kárenyhítési rendszerbe, és részt vállalni a kárenyhítési források biztosításában. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint, ha a kötelező tagságról is szóló törvényt a parlament elfogadja, akkor az árutermelő mezőgazdasági vállalkozások jelentős része a földterület 50-60 százalékával csatlakozik majd a rendszerhez, és az így évente keletkező mintegy 2,5 milliárd forint termelői befizetés az ugyanilyen összegű állami forráskiegészítéssel együtt megfelelő fedezetet nyújt a 4-5 évenként jelentkező természeti csapások hatásainak elfogadható kezelésére.
A tervezet szerint a legalább egy hektár szántóval, illetve 0,3 hektár szőlő- és gyümölcsültetvénnyel rendelkező termelő kötelező jelleggel kapcsolódna az agrárkár-enyhítési rendszerhez úgy, hogy részt vállal a kárenyhítés pénzügyi forrásainak megteremtésében. Ezzel a kárenyhítés a termelők számára "alanyi joggá" válna, így nem volna szükség szerződéskötésre sem, ami jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt. Az elképzelés szerint csak a tipikusan árutermelői kör (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók) számára lesz kötelező a csatlakozás. Az őstermelők saját döntésüktől függően csatlakozhatnának a rendszerhez. A jelenlegi törvényben előírt hozzájárulás csökkenne: szántó esetében hektáronként ezer forintról 800 forintra, míg a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében háromezerről kétezer forintra.
Az alap az aszály-, fagy- és belvízkárokkal összefüggő természeti csapásokat kezelné, a támogatásból csak a kis- és közepes vállalkozások (és az őstermelők) részesülhetnek. A kárenyhítési igényt csak 30 százaléknál nagyobb hozamérték-csökkenés esetén lehetne benyújtani. A kárenyhítés mértékét a jogos igények mennyisége és a rendelkezésre álló forrás határozná meg, de nem lehetne több 80 százaléknál.
Önkéntes alapon nem ment
A 2007-től működő agrárkár-enyhítési rendszerhez eredetileg 3600 mezőgazdasági termelő csatlakozott - mondta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője. A tavaly tavaszi súlyos fagykárt követően történő ismételt belépési lehetőséggel élő új tagokkal együtt összesen 11,5 ezer termelő, a regisztrált gazdálkodók mintegy 5,9 százaléka a szántóterület 10,5 és az ültetvényterület 43,4 százalékával csatlakozott a rendszerhez. Mivel a csatlakozási hajlandóság messze elmaradt az előzetes várakozástól, a termelői befizetésekből befolyt öszszeg alig haladta meg a félmilliárd forintot, ami az államilag garantált azonos összegű kiegészítéssel együtt sem lett volna elegendő a súlyos károkat szenvedett gyümölcstermelő gazdák kártalanítására. Tavaly a kormány által a költségvetési tartalékból biztosított ötmilliárd forint többletforrással vált csak lehetővé a termelőalapok döntő többségének megőrzése. A kárenyhítési öszszeg 90 százalékát 2007. december 20-ig folyósította az MVH a jogosultak részére, a fennmaradó rész folyósítására 2008 márciusában került sor. A kárenyhítési forrás a 2007-es károk rendezésével kimerült, így 2008 üres kasszával indult. Idén 11,1 ezer tag csatlakozott a rendszerhez, és fizetett 530 millió forintos hozzájárulást, így a kötelező mértékű állami hozzájárulással együtt alig több mint egymilliárd forint kárenyhítési forrással számolhatnak 2008-ban. (Cz. P.)
