Szabályozási gyengeség a válság okozója
- Úgy tűnik, a pénzügyi válság hatására megingott a piac mindenhatóságába vetett hit az USA-ban, és mindenki az államtól várja a segítséget. Mi történik, új gazdaságfilozófia van születőben?
- Az amerikai válság elsődleges oka az elégtelen ellenőrzés. A szabályozási gyengeségek következményét látjuk. Miközben a piac egyik felét, például a bennfentes kereskedését komolyan büntetik, a másikat, így a beruházási bankokat szabadjára engedték. Utóbbiakkal a probléma az, hogy a veszteségeiket továbbhárítják egy harmadik félre, a nyugdíjalapokra, a kisbefektetőkre, vagy éppen a külföldre. Ezért is volt kénytelen az amerikai kormány beavatkozni. A Financial Timesban egyébként már az új kapitalizmusról cikkeznek.
- Volt már példa arra, hogy az amerikai állam kezébe vette az irányítást. "New Deal" néven ismerjük a választ, amit az 1929-ben kezdődött gazdasági világválságra adott. Aztán valahogy mégis eljutottunk a piac sérthetetlenségéhez.
- Nem mellékesen, akkor, 1929 következményeként ki is tiltották a beruházási cégeket a betétgyűjtésből. Egyébként az azóta eltelt idő felfogható egy tanulási folyamatnak, amelynek egyik tanulsága, hogy a piac egy idő után, amikor ismét elég erős, szépen lassan visszaveszi az irányítást, kis lépésekkel, de leépíti a túlszabályozást.
- Lehet, hogy Amerika a sokk hatására gazdaságpolitikát választ, és nem elnököt? McCain a fegyelem érvényesítését a gazdasági szereplőktől várja, Obama a beruházási bankok, brókercégek, kockázati alapok, beruházási bankok azonos szabályozásáért érvel.
- Elképzelhető, hogy a válság gyengíti a republikánus kemény mag érvelését a piac önszabályozó képességéről, de ugyanakkor rögtön ott a másik kérdés is: szabad-e államosítani a veszteséget, nem csapódik-e le az infláció növekedésében. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, ha baj van, a két párt mindig közös nevezőre jut, ezért nem gondolom, hogy az elnökválasztáskor a gazdaságpolitika lenne a döntő szempont a voksok leadásánál.
- Hol lehet a vége a válságnak?
- Találkoztunk már hasonló helyzettel Magyarországon is, a bankkonszolidáció, a pénzintézetek feltőkésítése elvitte a GDP tíz százalékát. Amerikában is nagyjából itt tartanak. A különbség azonban az, hogy Magyarországon muszáj volt lépni, a tőkehiányt kellett kezelni, az USA-ban viszont likviditási problémák vannak, amelyek nem is biztos akkorák, mint amekkorának most látszanak. Ez majd kiderül a bankok könyveiből. Még az is lehet, hogy fél év alatt lecseng az ügy. (Sz. B.)
