"Látunk még fizetésképtelenséget"
- "A példátlan kihívás példátlan választ igényel" - fogalmazott Bush elnök. Látva a Wall Streeten az elmúlt egy héten történteket, mit jelent ez a kihívás?
- Az első, amit le kell szögezni, hogy a válság nem a tőzsdén, hanem a hitelrendszerben keletkezett. Ez nagyobb, mint a 90-es évek elején a jelzáloghitelválság, a recesszió után volt. Nemcsak méreteiben jelentősebb, hanem a piaci áttételeiben is. Lerontotta a likviditást, a kockázatprémiumok is megugrottak, noha az infláció éppenséggel lement öt százalékról kettőre. Mindez az egész gazdaságra komoly veszélyt jelent, önöknél, Európában is.
- Az amerikai kormány óriási összegeket kínál fel, hogy mentse a menthetőt. De sokan arról beszélnek, így csak elpocsékolja az adófizetők pénzét. Mennyire meglepő az, amit most láthatunk?
- A központi segítségnek több formája lehetséges. A likviditás növelésére tett erőfeszítések már tavaly november óta folynak, és a nagy jegybankok most is 250 milliárd dollárt pumpáltak a piacokba. Ez levegőhöz juttatja a bankszektort, a hitelpiacot. Más kérdés a rossz, elértéktelenedett eszközállomány kiváltása, illetve az a fajta kármentés, amit a Bear Stearns, a Fannie Mae és Freddie Mac, az AIG esetében is láthattunk. Ben Bernanke, a Fed elnöke már négy éve - amikor a kormányzótanács tagja volt - megmondta, hogy ha a likviditásnövelés nem segít, úgy illikvid eszközöket kell felvásárolni a központi költségvetésből. Vagyis ebben semmi "új" nincsen, legfeljebb az, hogy mostanra a Bush-kormány is eljutott idáig.
- De tegyük fel, amerikai adófizető vagyok. Miért áll az érdekemben, hogy az én pénzemből hozzák helyre a kárt, amelyet magáncégek és részvényeseik szenvednek el?
- Egyrészt azoknak az adófizetőknek, akik ingatlantulajdonosként érintettek a jelzáloghitel-piaci válságban, közvetlenül érdekükben áll a piaci stabilizáció és a zálogjog tömeges érvényesítésének leállása is. Másrészt ebben az önmagában teljesen jogos kérdésben kimarad egy logikai lépcsőfok. Mégpedig az: abban, hogy a helyzet idáig fajult, szerepet játszik, hogy a központi szabályozó tevékenység késlekedett.
- Mennyiben felelős ezért a Bush-kormány?
- A dereguláció már a 80-as, 90-es években megkezdődött, egyik fontos állomása a nagy gazdasági világválság idején hozott Glass-Steagall törvény eltörlése volt, Bill Clinton elnöksége idején. A nagy gond a befektetési bankok, a kockázati alapok, Fannie és Freddie tevékenységének szabályozatlansága. Logikus, hogy most viszont a szabályozás kerüljön előtérbe.
- Hatalmas összegek repkednek, de hogyan érinti a kisbefektetőket, vagy akár csak azokat, akik egyszerű magánnyugdíj-pénztári tagsággal, élet- vagy gépkocsibiztosítással, folyószámlával rendelkeznek?
- Az egyszerű számlákat, biztosításokat 100-100 ezer dollárig védi a szövetségi garanciaalap, de a nyugdíjalapok már a veszélyzónába, a szabályozatlan hitelpiaci szférába merészkedtek. A kisbefektetőket, a kisvállalkozásokat, a megtakarításokat az egész válság alapjában érinti.
- Optimista?
- Nem túlságosan. Szerintem a héten erőre kapnak, megnyugodnak a tőzsdék, de igen komoly a hitelválság, látunk még majd fizetésképtelenséget.
Szerkezeti gondok az orosz gazdaságban
Bár Vlagyimir Putyin kormányfő szerint az orosz pénzpiacok túl vannak a múlt heti megrázkódtatásokon, Mihail Gyeljagin úgy véli: az orosz gazdaságot továbbra is komoly krízis fenyegeti. A mára ellenzékivé lett Mihail Kaszjanov exkormányfő egykori gazdasági tanácsadója szerint a kormányzat továbbra sem lépett érdemben a magas - hivatalosan is legkevesebb 12, de akár 17 százalékot is elérő - infláció letörésére. A kormány továbbra is úgy tesz, mintha a pénzromlás oka monetáris alapú lenne, nem pedig likviditási problémáról lenne szó - mondta. Márpedig a likviditási gondokat továbbra is erősíti, hogy külső krízis esetén nő a külső hitelek nyomása, amelyektől az orosz vállalatok ma is erősen függnek - hangsúlyozta a közgazdász a Népszabadságnak. Az energiahordozók árcsökkenése ugyanakkor még messze van attól, hogy egyensúlyi problémákat okozzon az orosz költségvetésnek. Hosszú távon azonban gondot jelent a kitermelés csökkenése, amely miatt az export mellett a belső szükséglet fedezése már csak a Közép-Ázsiából átvett földgázból oldható meg, márpedig jövőre azt már Oroszország is világpiaci áron fogja beszerezni. (Moszkvai tudósítónktól)
